Az előző részt Odin bölcsességének szenteltük. Ez a fejezet az egyik kedvencem viszont, talán az egyik legizgalmasabb is. Említés szintjén előkerült, mi is az a Valhalla. Itt az ideje, hogy kibontsuk. Még mielőtt azonban nekiesnék, szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy a kereszténység igyekezett mindent megsemmisíteni, amit csak az északi...
A kifejezés a legtöbb germán nyelvben hasonló elven működik. A germán nyelveknek négy ága van.
Új fejezetsorozatként rövid, de érdekes összefüggéseket fogunk vizsgálni a germán nyelvek kapcsán, egymáshoz- vagy legtöbb esetben a némethez viszonyított viselkedésük kapcsán! Egy kis számmisztika:
Sok mindenről tudnék írni és tudom, hogy rengeteg témának várjátok is a folytatását, például a Skandináv mitológia következő részét, KRESZ Németországban, különbségek rovat legújabb része stb. Viszont egy ma egy számomra kedves nyelvről szeretnék említést tenni, bevezetést írni hozzá. Ez pedig a norvég.
Üdvözöllek. Ha német, akkor tanulás, ha tanulás akkor új iránti vágy, azaz ez itt ismételten a némethiány csillapító. A feltételes jelent (Konjunktiv Präteritum) és feltételes múltat (Konjunktiv Plusquamperfekt) a kijelentő módban lévő alakjaikból képezzük, az ,,-e" módjel, és, ahol lehet, Umlaut segítségével. Normál esetben. Csakhogy a...
Bár azt mondjuk, hogy két istenhit létezik: monoteizmus (egy istenhit) és politeizmus (több istenhit), mégis arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ez utóbbi esetén is, ha nem is csak egy istenben hisznek feltétlenül, de mindig van egy vezér alak. Nevezzük Zeusznak, Jupiternek, vagy Odinnak, de mindig van egy vezér, egy főisten, aki kiemelkedik...
Üdvözlök mindenkit ez itt ismét a némethiány csillapító. A kötőmód, azaz a ,,Konjunktiv" igeidőrendszere azért is érdekes, mert mindig csak a bonyolult múlt időt tudjuk bent használni. Miért van ez? Az ,,Indikativ", vagyis kijelentő módban használt múlt időkből egyet, az elbeszélő múltat ebben a kötőmódban jelenként (!) használjuk, amikor is egy...
A világ első háborúja a skandináv mitológiában kétpólusú. Azért kezdem innen, hogy továbbra is érdekes ez, hiszen az első részre és előzményekre építkezve, itt is több történet létezik erről. Azért kétpólusú, mert szembemennek egymással.
Eljött ismét a némethiány csillapító. Egy korábbi bejegyzésben tisztáztuk, hogy nincs nehéz nyelv, hanem attól függ, ki tanulja. Egy spanyolnak könnyebb olaszt tanulni, mint egy japánnak. De egy japán könnyebben tanulja meg a mandarint, mint egy magyar. Mi magyarok mégis nehezen tanulunk és lassan minden idegen nyelvet. Hogy van ez?
A német logikán túl, vagy lehet, hogy azon belül és annak hatására, el kell és lehet mondani, miért érdekes és miért szép igazán a német nyelv. Mert mindenre ad választ. Az összefüggések tömkelege megtalálható benne.
