de-Egy érdekes észak-germán nyelv

Sok mindenről tudnék írni és tudom, hogy rengeteg témának várjátok is a folytatását, például a Skandináv mitológia következő részét, KRESZ Németországban, különbségek rovat legújabb része stb. Viszont egy ma egy számomra kedves nyelvről szeretnék említést tenni, bevezetést írni hozzá. Ez pedig a norvég.

Nagyon sokan feltehetitek a kérdést, mi a jó ebben a nyelvben? Alig beszélik. Igen. Ennek a gondolkodásnak van pozitív és van negatív oldala is. Pozitív, hogy csak a a némettel, esetleg angollal van elkötelezettségem, hogy nyűglődjek, rááldozom az időmet és energiát.

Negatív, hogy betokosodunk, nem akarunk új felé hajlani. Én imádom az idegen nyelveket, úgy általában, különösképp pedig a germán és újlatin nyelvek a kedvenceim. Tanultam angolt, németet, spanyolt, olaszt, norvégot és románt is tanulni. Nagyon szeretem mindegyiket, akkor sem keseredem el, ha egyik nyelvből nincs magyar, hiszen akkor németül megkeresem, és úgy tanulom, a spanyolt, norvégot és románt így tanulom legfőképpen, mert a spanyolt leszámítva nincs érdemleges, igazi nyelv(tan)könyv hozzájuk magyarul. Célok vannak mindegyikkel, persze az örök kedvencem és szívem csücske a német. Das war, bleibt und aus. 

Na, de nézzünk egy kis norvégot!

Azért tartom különösen érdekes nyelvnek, mert kiejtésében és nyelvtanában is egyedi. 

Kiejtése leginkább ahhoz hasonlít, mint amikor egy hangfelvételt visszafelé játszunk le, de a szöveg értelmes marad. A némettől eltérően több az olyan hang, ami eltér a magyartól.

Magyar - Norvég

a              á

b              b

d              d (l; n; r után néma)

e              é

f               f

g              g (i; y; ei után ,,j"-nek ejti)

h              h (v és j előtt néma)

i               i

j               j; gj; hj; lj

k              k (i; j; y és ei után lágy k (ch hang a németben)

l               l

m            m

n             n

o             u (!)

p             p

r              r (Oslo és környéke pörgeti, amúgy németesen hátul képezik)

sz           s

s             skj; sj (egy s és h közötti hang)

s             sk (ezt szimpla s-nek ejti)

t             t és d közötti hang

u            ü (!)

v            v

y            ü (némethez hasonlóan ógörögből átkerült betű)

Ezeken kívül meg kell említeni, hogy egy k és h közötti hang a norvégben a kj betűkapcsolattal képződik még.

Furcsállhatjuk, hol vannak a maradék szimpla betűk, mint az x; c vagy z? Ezek a betűk, hangok csak idegen szavaknál fordulnak elő.

Magyar     Norvég

c               sz/ k

z                z

w              w (ejtésileg természetes v)

q               q

x                x

Illetve ilyen is van a norvégban, hogy új betűk. Ezeket általában vagy csak a norvégban vagy csak a skandináv, tehát északi germán nyelvekben lehet felfedezni.

Æ, æ -> a német Ä/ ä betű megfelelője, egy e és é közötti hang
ø            ö
å             o/ ó