Egy nagyon durva kezdő hiba
Amikor elkezdünk
egy új nyelvet tanulni, praktikusan, gyorsan, élvezetesen akarjuk azt megtenni. És ehhez keressük a megfelelő könyvet, amit csak nehezen találunk meg. Aztán rájövünk, hogy tanulni csak lassan és nehezen lehet, el kell engednünk azt az álmot, hogy egy hét, illetve egy hónap alatt megtanulunk németül, vagy bármilyen nyelven, de a tanulást élvezetessé lehet tenni. Ehhez viszont elég egy könyv!

Valakinek otthon 3 polcnyi nyelvkönyve van az adott nyelvből, és mindegyiket ,,forgatja". Sok tanuló azért nem tud előre haladni rövid idő után, mert több könyvből tanul egyszerre. Egy nyelvet tanulni 100 könyvből legalább annyira értelmes dolog, mint szavalóversenyt rendezni a logopédián. Minden könyv más, nem olyan, mint a Biblia, ami csak egy szemszögből hivatkozik Szűz Mária nemi életére. Egy idegen nyelv többrétű, amit sok szempontból lehet és kell megvizsgálni. Grammatikai, történelmi, kulturális szempontból. Ezeket viszont minden nyelvkönyv máshogyan, sajátságos módon teszi. Ez nem baj. Az már viszont igen, hogy egy tanuló, főleg, ha kezdő, belezavarodik ezáltal abba, amit tanul, mert ugyanazt akarja több forrásból megtanulni.
Felesleges azt bizonygatni, melyik könyv a legjobb, azt nekünk kell érezni, ha valami nem jött be, akkor váltsunk és keressünk egy másikat, de egyszerre könyvek tucatjaiból felesleges tanulni. Egyirányú zsákutca, ha valaki ezt teszi magával, olyan, mintha öngólöröme lenne. Egy bizonyos szint után, amikor már van egy minimálisnál több rálátásunk a nyelvre - főleg a grammatikára-, akkor érdemes esetleg belekóstolni más nyelvkönyvbe, hogy ott az adott dolgokat, hogyan tálalják, hiszen bizonyos szint felett már nem süllyedünk bizonyos szint alá.
Sok mindenre jó, ha egy ilyesfajta ellenőrzést végzünk a tudásunk felé, mert megbizonyosodunk arról, hogy tényleg jól tanultuk-e meg az adott dolgot vagy dolgokat, avagy nem. Hiszen, ha egyik könyv azt írja, hogy ,,gemachen" ezt megtanuljuk, de utána csak ,,gemacht" alakot látunk, tudjuk, hogy az utóbbi lehet csak a jó. Ez nem jelenti azt, hogy a ,,gemachen" alakot tartalmazó könyv egyébként rossz lenne, lehet elírás stb., igaz, ez egy elég szélsőséges példa, amivel valószínűleg nyelvkönyvben nem találkozunk, főleg egy ilyen alap igénél. Ezt viszont kezdőként nehéz kiszűrni. B1 szintig semmiképpen se csináljunk ilyen ellenőrzést. Csak egy példát próbáltam mutatni. Továbbá engem mindig mosolyra fakaszt, ha valaki életében nem lát tankönyvet, csak zenékből és filmekből tájékozódik. Higgyük el: tankönyv kell, legalább az elején!