Elbeszéljük
A németben három múlt idő van a kijelentő módon belül. Ezeknek a rendeltetése mindegyik múlt időnél más. Az elsőre megtanult múlt idő a befejezett jelen, alias ,,Perfekt" egy olyan múlt idő, amit beszédben preferálunk jobban, és, bár múlt idejű történéseket fejezünk ki vele, kihat a jelenre is még az a cselekvés maga. Ezzel szemben a mai múlt idő a ,,Präteritum/ Imperfekt" már olyan múlt idő, ami nem hat ki a jelenre. Viszont még mielőtt elkezdeném taglalni, hogyan képezzük, hogyan épül fel vele egy mondat, tisztázni kell pár dolgot!
Mivel egyszerűbb a képzése, mindenki azt gondolná, hogy használatosabb. Ez sajnos nem így van. Dél-Németországban szinte egyáltalán nem használják csak írásban, vagy már ott sem. Északon gyakrabban előkerül, de általában a Perfekt használatos máshol, szóban. A másik a ragadvány neve, amit tisztázzunk most, itt! Ez az elnevezés az, hogy: Első múlt. Mikor meghallom vagy meglátom ezt, mindig úgy érzem, mintha egy macska szemen hugyozott volna. Kihúznám mindenhonnan ezt az elnevezését. Félrevezeti az embereket. A szótárban az alakja valóban előrébb van, mint a ,,Perfektnek". A ,,Präteritum" viszont nincs kihatással a jelenre, ezért nem lehet első múlt. A ,,Perfekt" viszont belenyúlik a jelenbe, ezért is azt használjuk gyakrabban és ezért is az a hivatalos ,,első múlt", igeidőrendszer szempontjából biztosan, de ez a téma már innen bonyolultabb. A ,Perfekt" magyar nevére gondoljunk mindig: Befejezett jelen. A ,,Präteritum" neve: Elbeszélő múlt.
Hogyan képezzük az elbeszélő múltat? Érdekesség, hogy az igeidő NEM összetett, magyarra lefordítva egy igét ragozunk, amin nem csak az idő, a személy, a szám és a mód van rajta, hanem a jelentés is. Ez a kvintesszencia eddig a mondat végén volt ,,Futur I", valamint ,,Perfekt" igeidőknél, és a segédigén volt a jelentésen kívül minden. Ezzel szemben itt a ,,Präsens", azaz ejelen idő képzéséhez hasonlóan egy ige lesz, amiből képezzük az igeidőt. Hogyan történik ez? Három nagy csoportra oszthatóak az igék a németben: gyenge, erős, valamint vegyes.
A gyenge igék, ahogy másik múlt időben is, szabályos alakkal bírnak, nem váltanak tőhangot. A ,,Perfekt" igeidőben a gyenge igék MINDIG ,,-t"-re, ,,Präteritum" igeidő esetében pedig MINDIG ,,-te"-re végződnek. Továbbá említettem, hogy ragozni is kell ezeket, azonban egyes szám első, illetve harmadik személyben a rag ELTŰNIK és a ,,-te" marad csak.
Íme egy gyenge ige, jelenben, majd elbeszélő múltban:
Jelen idő (kochen - főzni)
ich koche
du kochst
er/ sie/ es kocht
wir kochen
ihr kocht
sie/Sie kochen
Elbeszélő múlt (főzött)
ich kochte (!)
du kochtest
er/ sie/ es kochte (!)
wir kochten
ihr kochtet
sie/ Sie kochten
Látható, hogy a ,,-te" rag a magja az igeidőnek. Ha ,,-t" vagy ,,-d" lenne, amire az igető végződik, akkor ,,-ete" ragot tapasztunk rá, hogy ne egyezzen meg alakilag a jelen idővel. Lásd: arbeite (egyes szám jelen idő) --> arbeitete (egyes szám elbeszélő múlt idő) Naigenám, de csak a gyenge igék esetében. A nehéz az igeidőben, hogy a ,,Perfekt" igeidőtől eltérően az erős igéknek NINCS fix ,,-en" vagy más hasonló végük. További eltérés, hogy ennél fogva a tőhang is mindig meg fog változni, hiszen csak ez fogja tudni jelezni nekünk, hogy az ige az erős. A ragozást tekintve szintén eltűnik a rag egyes szám első és harmadik személyben.
Jelen idő (sehen - látni)
ich sehe
du siehst
er/ sie/ es sieht
wir sehen
ihr seht
sie/ Sie sehen
Elbeszélő múlt (látta)
ich sah (!)
du sahst
er/ sie/ es sah (!)
wir sahen
ihr saht
sie/ Sie sahen
Illetve a harmadik nagy igecsoport: a vegyes igék. Minden múlt időben ugyanaz a szabály érvényes rájuk: gyengén végződnek, de tőhangot is váltanak, ami legtöbbször, - 5 kivétellel mindig - ,,-a" lesz, mind a kettő múltban.
Jelen idő (wissen - tudni (fejben))
ich weiß
du weißt
er/ sie/ es weiß
wir wissen
ihr wisst
sie/ Sie wissen
Elbeszélő múlt (tudta)
ich wusste (!)
du wusstest
er/ sie/ es wusste (!)
wir wussten
ihr wusstet
sie/ Sie wussten
A ragozásról nagyjából ennyit elég tudni alap szinten. B1-es szintig újabban nem is feltétlenül kell ismerni az igeidőt, mivel leginkább az írott nyelv, a sajtó, a híradások használják. Azonban, ha élményekről akarsz mesélni, amik tavaly nyáron voltak, érdemes ezt használni, hiszen a mostani jelenhez nincs már köze annak. A levélhez is szokták javasolni a használatát, de már a másik múlttal is kezd az is elfogadott lenni. Jelennel is használható, persze nem egy mondaton belül és csak bizonyos igékkel, amiket igazából szótani okokból, de elbeszélő múltban használunk inkább kijelentő módon belül, mintsem befejezett jelenben. Ezek az igék: módbeli segédigék, a ,,haben", valamint ,,sein". Szinte mindig ebben a múlt időben használja ezeket a német. Ilyenkor lehet, hogy előtte vagy utána jelen idejű mondat található. A többi igére ez nem jellemző.
A ,,haben" gyenge ige, alakja: hatte
A ,,sein" erős ige, alakja: war
A ,,können" vegyes ige, alakja: konnte
A ,,müssen" vegyes ige, alakja: musste
A ,,mögen" vegyes ige, alakja: mochte --> NEM möchte!!!
A ,,dürfen" vegyes ige, alakja: durfte
A ,,sollen" gyenge ige, alakja: sollte
A ,,wollen" gyenge ige, alakja: wollte
E 8 kivételt érdemes megjegyezni már kezdőként is ebben az alakban, hozzáteszem valahol majd nem lehet megkerülni a korábban megtanult ,,dupla Infinitiv" alakot sem, jobb, ha azt sem felejtjük el!
Ha módbeli segédigét használunk a másik igénk jelen időhöz hasonlóan ,,Infinitiv" alakban lesz a mondat végén. Az elváló igekötős igék elváló része szintén olyan lesz, mint jelenben, annyi különbséggel, hogy az adott igénket ,,Imperfekt" igeidőben ragozzuk!
Végül nézzünk pár mondatot múlt időben:
Ich sagte ihr schon. (Már mondtam neki.)
Lerntest du gestern viel? (Sokat tanultál tegnap?) --> Jelenre vagy jövőre utaló időhatározóval általában nem állhat az igeidő, kivétel lehet ez alól a ,,sein", a ,,haben", illetve a hat módbeli segédige! Ennél fogva a ,,heute"; ,,bald" stb. szavak használata nem szerencsés vele, itt is látszik, hogy nem hat ki a jelen időre. A múlt időnek jelenre gyakorolt hatása NINCS!
Gingt ihr letze Woche ins Kino? (Elmentetek múlt héten moziba?)
Der Lehrer kam spät an. (A tanár későn érkezett meg.)
Er konnte die Aufgabe nicht machen. (Nem tudta megcsinálni a feladatot.)
Sie brachte ihre Tasche mit. (Hozta magával a táskáját.)
Ich musste ihm helfen. (Segítenem kellett neki.)
Dióhéjban ennyi lenne az elbeszélő múlt.