Főnevek II.

A főnevek fajtái

A németben a főnevek, akárcsak az igék, lehetnek erősek, gyengék, vagy vegyesek.

I. erős főnév

Hogy milyen is egy ilyen főnév? Az erős főnevek tekintetében csak birtokos esetet (Genitiv) kell tudni. A Genitiv tanulásakor az általános szabályunk az, hogy a hím- és semlegesnemű főnevek ,,-s" ragot kapnak a szó végén:

Pl.: der Vater (Nominativ) --> des VaterS (Genitiv) das Museum (Nominativ) --> des MuseumS (Genitiv)

Illetve, ahol csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnánk kimondani, ott az ,,-s" rag elé egy könnyítő ,,-e" hangot is tesz:

Pl.: das Kind (Nominativ) --> des KindES (Genitiv)

Az erős főnevekből van a legtöbb a németben.

II. gyenge főnév

A gyenge főnevek azok a főnevek, melyek ,,újak" a németben, egyszer majd talán erőssé válnak és fognak kapni ,,-s" ragot, de addig a szabály rájuk a következő: Az alanyeset egyes számának a kivételével MINDIG ,,-n" vagy ,,-en" végűek lesznek! Ezt nevezi a nyelv ,,n-Deklination"-nak. Szerencsére sokkal kevesebb van belőlük, mint az erős főnevekből. Ezek mind a latinból jönnek, majdnem hímnemű. Mik ezek? Nos, többnyire az összes ,,-ent" vagy ,,-ant" végű főnév (kivéve das Talent, mert az semlegesnemű, és erős főnév):

Itt már számít a többi eset is, nem úgy, mint az erős főneveknél, ahol csak a birtokos ,,-s" ragjára kellett ügyelni!

Íme 2 gyenge főnév ragozása :

der Löwe - az oroszlán (Nominativ)

den LöweN - az oroszlánt (Akkusativ)

dem LöweN - az oroszlánnak (Dativ)

des LöweN - az oroszláné (Genitiv)

der Präsident - az elnök (Nominativ)

den PräsidentEN - az elnököt (Akkusativ)

dem PräsidentEN - az elnöknek (Dativ)

des PräsidentEN - az elnöké (Genitiv)

Mint látható, a birtokos esetből eltűnt az erős főnevekre jellemző ,,-s" rag. Emellett tárgy- és részes esetben is megkapta az ,,-n/-en" ragot a főnév. Szerencsénkre valamennyire be lehet azért még határolni, mik lesznek a gyenge főnevek, ugyanis van rájuk egy-két szabály. Először is az, hogy kevesebb van belőlük, mint az erősekből. Mindegyik gyenge főnévnek ,,-n" vagy ,,-en" végű a többes száma is, ezért mondtam, hogy az alanyeset egyes számának a kivételével, mindig így járunk el. Egy gyenge főnév szótári alakja:

der Agent, des Agenten, die Agenten (az ügynök)

Sok ,,-e" végű főnév lehet gyenge:

der Hase - a vadnyúl (Nomiativ)

den HaseN - a vadnyulat (Akkusativ)

dem HaseN - a vadnyúlnak (Dativ)

des HaseN - a vadnyúlé (Genitiv)

Lehetnek nemzetiséget jelölő főnevek:

der Jude - a zsidó (Nominativ)

den JudeN - a zsidót (Akkusativ)

dem JudeN - a zsidónak (Dativ)

des JudeN - a zsidóé (Genitiv)

Lehetnek ,,-ist" végű főnevek:

der Polizist - a rendőr (Nominativ)

den PolizistEN - a rendőrt (Akkusativ)

dem PolizistEN - a rendőrnek (Dativ)

des PolizistEN - a rendőré (Genitiv)

Még lehetne ide venni továbbá az ,,-at"-ra, az ,,-et"-re végződő főneveket is, vagy az ,,-aut" és ,,-ot" végűeket is, valamint az ,,-loge" és ,,-nom" végű főnevek is általában gyengék.

Illetve, gyenge, de nem hímnemű főnevek például:

e. Kleine -n, -n - a kisleány

s. Helle -n, -n - a világos sör

Érdekességük abban áll, hogy tárgyesetben nem vált alakot a névelő, ellentétben a hímnemmel, így tehát tárgy- és alanyeset egyes számának kivételével lesz mindig ,,-n/-en" a vég.

III. vegyes főnevek

Belőlük van a legkevesebb. Rendelkeznek a gyenge főnévre jellemző ,,-n" vagy ,,-en" véggel, de birtokos esetben megkapják az erős főnévre jellemző ,,-s" ragot is!

Ezekből a leggyakoribb:

 der Name - a név (Nominativ)

den NameN - a nevet (Akkusativ)

dem NameN - a névnek (Dativ)

des NameNS - a névé (Genitiv)

Ilyen vegyes főnév még például:

der Fels - a kőszikla (Nominativ)

den FelsEN - a kősziklát (Akkusativ)

dem FelsEN - a kősziklának (Dativ)

des FelsENS - a kőszikláé (Genitiv)

Itt van egy kivételünk, ugyanis előfordul egyetlen egy darab semlegesnemű vegyes főnév is:

das Herz - a szív (Nominativ)

das Herz (!) - a szívet (Akkusativ)

dem HerzEN - a szívnek (Dativ)

des HerzENS - a szívé (Genitiv)

Emellett vegyesek lesznek azok a főnevek is, amiknek az utolsó tagja ezek valamelyikével végződik:

Pl.: der Spitzname - a becenév (Nominativ)

den SpitznameN - a becenevet (Akkusativ)

dem SpitznameN - a becenévnek (Dativ)

des SpitznameNS - a becenévé (Genitiv)

Továbbá egyetlen vegyes főnév van, aminek a többes száma nem simán ,,-n" vagy ,,-en", hanem Umlautot is kap:

der Schade --> des Schadens, die Schäden (többes szám) - a kár

Ezért van tehát, hogy a főnév mellé, mikor tanuljuk, MINDIG ki kell írni a szótárba a birtokos esetet is, mert nem tudjuk sokszor ránézésre megállapítani, hogy erős, gyenge, vagy éppen vegyes e az adott főnév.