Germán morzsák II.

,,Igazad van!"

A kifejezés a legtöbb germán nyelvben hasonló elven működik. A germán nyelveknek négy ága van.

északi (skandináv nyelvcsalád)

-> norvég

-> svéd

-> dán

-> izlandi

nyugati

->holland--> (afrikaans)

-> angol--> fríz

---> egyes forrásokban: német

déli-> német (legtöbb forrásban)

-> pennsylvaniai német

-> jiddis

-> luxemburgi

keleti

-> gót

-> vandál

-> herul

-> gepida

-> burgund

-> rugi

Ebből az utolsó egy kihalt ág, egyedül a gót nyelvről maradtak iratok, amikből lehet tudni kb. milyen lehetett a nyelv. Így a másik három ág maradt csak.

A déli germán nyelvek, mint például a német, a ,,haben" igét ragozza a szerkezethez.

Du hast recht!/ Du hast Recht! - > Igazad van!

A két képzés közös értelmi eltérés nincsen, mivel a kifejezés régebbi, minthogy elkezdték nagybetűvel írni a főneveket, így kicsivel is elfogadott a helyesírása.

Menjünk északra! A norvég egy a skandináv, más szavakkal az északi germán nyelv. A németnek megfelelő ,,ha" igét használjuk itt is ragozva.

Du har rett. -> Igazad van.

Mivel a német az egyetlen (germán) nyelv, ami nagybetűvel írja a főneveket, így itt erre már nem kell figyelni.

A harmadik, a nyugati ág, ezen az ágon belül például az angol. Itt már nem a ,,haben" és ,,ha" igéknek megfelelő ,,have" igét, hanem a ,,be" létigét ragozzuk.

You are right! - Igazad van!

Az angol egy kicsit kakukktojás, míg a felső két példa szó szerint úgy mondja, mint a magyar. Mellékesen jegyzem meg, hogy az óangol, amiben még létezett igaragozás és tegeződés, helyesírásilag a déli és északi keveréke volt.

Thou hæfst rehte! - Igazságod vagyon!
(,,dú hefszt rett")

A mai angol elfranciásodott, barbár gügyögés eredeti alakjához képest. Ez az angol sokkal jobban hasonlított a németre, pontosabban a germán nyelvekre, kiejtésében és nyelvtanában is.

Az ,,æ" egy újonnan bekerült betű a germán nyelvekbe, de ezt az angol már nem tartotta meg. A német pedig ,,ä" betűt használ helyette.