Hasonlóságok és különbségek más nyelvekkel

Tételezzük fel, hogy ebben a rekkenő hőségben ülsz otthon, mint egy Buddha a szobádban, jobb esetben a klimatizált szobádban és azon morfondírozol, hogy a németben lévő szavak, szabályok, kifejezések előfordulnak-e más nyelvben, ugyanúgy, esetleg hasonlóképpen. Nos, ma ezen fogunk kicsit rágódni.

Amikor 10 évesen elkezdtem az iskolában angolul tanulni, nem értettem még, mi az a ,,past participle", évekkel később, mikor megértem az idegen nyelvekre, elkezdtem viszont felfogni. Ez mind úgy volt lehetséges, hogy németet is elkezdtem tanulni, pontosabban, akkor még csak megragadt a fejemben egy-két szó ,,Partizip Perfekt" alakja, és azon kaptam magamat, hogy elég érdekes, de angolul és németül is néha megegyeznek ezek a tőhangok.

Például:

Énekelni->

Angolul: sing-> sang-> sung

Németül: singen-> sang-> h. gesungen

Ez piszok nagy öröm volt, mert rájöttem, hogy nem csak ez az egy ige ilyen, hanem, ami erős ige és ,,i" a tőhangja, mind ilyen lesz mind a két nyelven. Kivétel az ,,úszni", mert az németben ,,o"-ra vált és csak az angolban ,,u".

Lásd még:

Inni->

Angolul: drink-> drank-> drunk

Németül: trinken-> trank-> h. getrunken

Itt külön öröm volt, hogy nem csak a ,,Perfekt'' alakok, de még a ,,Präteritum" alakok is megegyeztek mind a két nyelven. Ezen felbuzdulva elkezdtem keresni még, hátha találok még ilyet, vagy esetleg hasonlót. Találtam, nem is akármit, hanem szinte ugyanazt megint csak. Itt azonban a ,,Präteritum" alak már más volt.

Törni->

Angolul: break-> broke-> broken

Németül: brechen-> brach-> h. gebrochen

Viszont, itt szinte ugyanúgy ejtjük, ellentétben a fentiekkel, ahol az angol kiejtés kicsivel másabb.

Ilyen volt még a beszélni ige.

Beszélni->

Angolul: speak-> spoke-> spoken

Németül: sprechen-> sprach-> h. gesprochen

Akadt persze olyan is, hogy az angol kiejtés eltérő, mint a német, de írásilag szinte megint teljesen egyezik

Esni->

Angolul: fall-> fell-> fallen

Németül: fallen-> fiel-> i. gefallen

Aztán néztem még kifejezéseket is, hátha ott is találok egyezéseket, de a legtöbb nyelv ezeket a maga módján fejezi ki. Példának okáért: A magyar beadja a kulcsot, a német leadja a kanalat, az angol pedig felrúgja a vödröt. És itt eljött az a pont, hogy annyira ezt a szálat nem erőltettem a két nyelv között, megelégedtem, hogy pár igének a tőhangját eltalálom mind a két nyelven úgy, ha már csak az egyik nyelven tudom, mert a másikban is úgy lesz. Ezek voltak az angollal való hasonlóságok.

Nézzünk egy olyan nyelvet is, aminek úgymond több köze van a némethez. Ez a holland. Bevallom, sose tanultam, de néha utána nézek dolgoknak más nyelvekben, hogy vannak. Nos, megint kezdjük ezt a múlt idős dolgok. Meglepetésként ért engem például, hogy a némethez hasonlóan a holland nyelvben is kettő segédige van a múlt időnél, bár megjegyzem, használata hasonló, olykor mégsem olyan szigorú szabályokon nyugszik, mint a német nyelvben.

De előbb nézzük, van-e igei egyezés. Itt ért a másik meglepetés, ami talán azért van így, mert a holland nyelv önállósulni szeretne, ezért nem találni meg az angol nyelvnél említett szabályokat. Ennek ellenére, van néhol egyezés.

Megcsodálni->

Hollandul: bewonderen -> heeft bewonderd

Németül: bewundern -> hat bewundert 

A két nyelv közötti különbségek viszont itt is szembetűnőek. Példának okáért, a németben az ,,-ieren" végű igék, melyek megfelelnek a holland ,,-eren" végű igéknek, nem ugyanúgy képződnek a két nyelven. Mind a két nyelv ,,ge-" előtagot használ a múlt idő képzéséhez, mindazonáltal míg a német ezt az ,,-ieren" végű igék csoportjánál nem teszi ki, addig a hollan az ,,-eren" végű igéknél igen.

Németül: kondilieren -> h. kondoliert -> Részvétet nyilvánítani

Hollandul: kondoleren -> h. gekondolerd - > Részvétet nyilvánítani

Emellett, mint mondtam a holland nyelv nem olyan szigorú a segédigék tekintetében sem, mint a német. A német nyelvben múlt időnél, ha módbeli segédige fordul elő benne, TILOS ,,sein" igét használni segédigeként, valamint az adott módbeli helyezkedik el mindig aktív és passzív esetén is a mondat végén, a dupla főnévi igenév szabálynak megfelelően. Ez a szabály a hollandban csak annyiban hasonlít, hogy dupla ,,Infinitiv" zárja a mondatot, de nem a módbeli, hanem a főige van a mondat legutolsó helyén, ezen kívül, valamint ebből fakadóan, ha hely- vagy állapotváltozás történik, akkor annak a segédigéjét ragozzuk a második helyen, ugye, amit a németben tilos.

Példa:

Er hat nicht schwimmen wollen.

Hij heeft niet willen zwemmen.

Mindegyik mondat azt jelenti: ,,Nem akart úszni."

Sie hat nicht kommen können.

Zij is niet kunnen komen.

Szintén mindegyik mondat ugyanazt jelenti: ,,Nem tudott jönni."

Ámde, mivel a ,,jönni" ige mindegyik nyelvben helyváltoztató ige, ennélfogva a segédige megváltozik a hollandban, hiszen, itt nem a módbeli segédige zárja a mondatot, ennélfogva hiába ,,hebben" (haben) az összes módbelinek a segédigéje hollandban is, nem az áll a mondat végén, hanem a ,,komen". Így a ,,hebben" helyett a ,,zijn" (sein) ragozódik.

Hasonlóság lehet még a két nyelvben viszont, hogy mellékneveket ragoznak, ha azok jelzős szószerkezetben állnak.

der kleine Tisch - a kis asztal

de kleine tafel - a kis asztal

Egy kis érdekesség, amit alul több nyelvvel is megnézünk, hogy a ,,tafel" a hollandban az asztal, németben ,,táblát" pedig jelent, ha nőnemű a ,,Tafel" szó, ha hímnemű, ugyanúgy jelenthet asztalt, mint a hollandban. Észrevehetjük továbbá, hogy amíg a német minden főnevet, még a lószart is nagybetűvel ír, addig a holland nem.

A melléknévragozás kapcsán meg kell említsem, hogy a legtöbb germán nyelv átvette ezt a latinból, ezáltal a norvég nyelv is, bár ott vannak egyéb finomságok, például egyszótagú többes számban lévő mellékneveket nem ragozunk sőt, olyanokat sem, amik ..-s; -e" betűkre, illetve hangsúlyos magánhangzóval végződnek. Tehát a norvég nyelv, ha úgy tetszik picit összetettebben ragoz mellékneveket, mint egy holland vagy német.

Végezetül, nézzünk olyan szavakat, amik több nyelven ugyanazt jelentik.

rádió (magyar)

radio (angol)

das Radio (német)

de radio (holland)

radioen (norvég, svéd, dán)

la radio (francia, olasz, spanyol)

radyo (török)

gyűrű/ ring (magyar)

ring (angol)

der Ring (német)

de ring (holland)

nímand/ senki (magyar)

nobody (angol)

niemand (német)

niemand (holland)

ország (magyar)

land (angol)

das Land (német)

het land (holland)

landet (norvég, svéd, dán)

landið (izlandi)

film (magyar)

film/ movie (angol, (A) angol)

der Film (német)

de film (holland)

filmen (norvég, svéd, dán)

le film (francia)

filmul (román)

o filme (portugál)

film (török)

És olyan szavak, melyeket bár ugyanúgy írunk, mást jelentenek, egyet fentebb említettem már. De nézzük, mik vannak még, amik hasonlítanak, viszont jelentésük eltér!

s. Öl - olaj (német)

ølet - sör (norvég) A norvégban az ,,ø" a magyar ,,ö" betűnek felel meg, illetve a határozott névelő az adott főnév végén helyezkedik el, egybeolvadva a szóval.

wo - hol (német)

who - ki (angol)

wer - ki (német)

where - hol (angol)

was - mi (német)

was - volt (angol)

war - volt (német)

war - háború (angol)

e. Firma - cég (német)

firma - aláírás (olasz)

e. Kamera - kamera (német)

la camera - szoba (olasz)

also - nos hát (német)

also - szintén (angol)

hell - világos (német)

hell - pokol (angol)

s. Gift - méreg (német)

gift - ajándék (angol)

s. Ohr - fül (német)

orr - szaglásért felelős érzékszerv (magyar)

schmutzig - koszos (német)

smucig - fukar (magyar)

wenn - ha/ amikor (német)

when - mikor/ amikor (angol)

fing - elkapta (német)

fing - bélgáz (magyar)

man - általános alany, nem lehet bekategorizálni (német)

r. Mann - férfi/ férj (német)

man - férfi (angol)

fast - majdnem (német)

fast - gyors (angol)

faszt - a ,,tudtad" kérdőszóra válasz (magyar)