Igeragozás az egykori angolban

Az angol nyelvből sokszor kiábrándultam már és ábrándulok is a mai napig. Mégis van egy olyan oldala, amit kifejezetten érdekesnek tartok és szeretek, ez pedig a régies angol. Miért szeretem? És miért érdekes? Nos, mivel maga a nyelv sokáig önmaga tempójában fejlődött és csak az utóbbi 3-400 év alatt korcsosult el egy újlatin, halvány nyugat-germán kutyulmány irányába, így kijelenthető, hogy volt logikája, amit a német nyelv a mai napig megtartott, például az igeragozás tekintetében. A igeragozás logikai felépítését, ha informálisan is, de igyekeztem erősre megírni, miközben szemléltetni is próbáltam, hogy az angol nyelv, hogyan őrizte meg a germán nyelvekhez hasonló szerkezeteket, és miként alakultak ki a modern angol nyelv ragozási formái, bár ez utóbbiba nem megyek bele, hiszen ezt a mai nap is használjuk, ami tény, hogy az angolban mára aligha maradt fent angol szó.

Hogy is nézett ki a középkor és az azt követő igeragozás? A téma fontos lehet mind nyelvészeti, mind tanulási, mind érdekességi szempontból is, mivel rávilágíthat arra, hogy az angol hogyan fejlődött (vissza), és hogyan őrizte, vagy hogyan nem őrizte meg bizonyos elemeit a középkori önmagából. A latin, újlatin és más modern hatásokon kívül a germán nyelvi vonatkozásokat is láthatjuk ezekben a ragozásokban, személyes névmásokban, amik a mai angol alapszókincsét és alapgrammatikai szerkezeteit alapvetően meghatározták. Alapvetően hasonló hangzások vannak igék és személyes névmások tekintetében is, ami a németre hajaz.

személyes névmások:

ic - én
(ejtsd: ikk)

thou - te
(ejtsd: dú)

he/ heo/ hit - ő (az)
(ejtsd: he, heó, hit)

wē - mi
(ejtsd: vé) -> Az ,,ē" egy hosszú ,,í" és ,,é" közötti hang

yē - ti (Ön/ Önök)
(ejtsd: jé)

thiey - ők
(ejtsd: díj)

Mint látszik, inkább a mai németre hasonlít, még magázó formulát is tartalmaz, amit a 18. század végéig, a német is T/2. alakban használt egyébként. Az angolból később a ,,thou" alak kihalt, mondhatni logikai bukfenc, amikor azt mondjuk, hogy az angol tegező nyelv, hiszen a T/2.-es ,,yē" alak furakodott be az E/2. helyére, ami a magázó formula volt, ha nem a ,,ti" értelmet kapta. Így tehát kijelenthető, hogy az angol a mai értelemben csak magázni tud. Amiért viszont azt mondjuk, hogy tegező nyelv, az annak okán van, hogy a magyarban a 19. században szervesült a magázódás és addigra az angolból kihalt a ,,thou". Mondhatni, pont elkerülték egymást. Másfelől pedig ott van, hogy tegezve mindig könnyebb a kommunikáció.

Nézzük az igeragozást!

Az angol a némethez hasonlóan fix igei végződésekkel dolgozott. Ez legtöbb esetben a német ,,-en" végre hasonlító ,,-an" végződés volt. Ritka esetekben előfordulhatott a némettel megegyező, sima ,,-n" végződés, általában ezek mindegyik nyelven közösen erre a betűre végződtek, például a létige.

Eredetileg az angol létige eredeti alakja ,,-n"-re végződött: sīen (zén)

Ragozása, csakúgy, mint a németben, rendhagyó volt:

ic eom - én vagyok
-> később ,,em", majd a mai ,,am"

thou beehst - te vagy
-> később kihalt

he/ heo/ hit is - ő van
-> változatlan rag

wē sindon - mi vagyunk
-> később ,,sind" majd ,,are"

yē sind - ti vagytok
-> később ,,are"

thiey sindon - ők vannak
-> később ,,sind" majd ,,are"

Tipikus igei végződéseket sehol se tart a létige, talán csak a T/1. és T/3. alakok ,,-n" betűjét lehetne rá mondani.

Érdekessége az igének, hogy nem lehetett tagadószót mellé rendelni, mert külön tagadó értelmű ikertestvére volt, ezzel egyedülálló a germán nyelveken belül. Ez volt a nīen (nén)

ic neom - én nem vagyok
-> később ,,nem", majd a mai ,,am not"

thou neehst - te nem vagy
-> később kihalt

he/ heo/ hit nis - ő nincs
-> később is not (isn't)

wē nindon - mi nem vagyunk
-> később ,,nind" majd ,,are not (aren't)"

yē nind - ti nem vagytok
-> később ,,are not (aren't)"

thiey nindon - ők nincsenek
-> később ,,nind" majd ,,are not (aren't)"
Ilyen tagadó alakja nem volt más igének, kár érte, hogy kihalt, érdekes jelensége és színfoltja volt a nyelvnek!

Nézzük a másik elengedhetetlen igét, ami már az ,,-an" végű hæbban"!

ic hæbbe - nekem van

thou hæfst - neked van

he/ heo/ hit hæfd - neki van

wē hæbban - nekünk van

yē hæbbon - nektek van

thiey hæbban - nekik van

Bár az ige rendhagyóan viselkedik a némethez hasonlóan a tőhang tekintetében egyes szám második és harmadik személyben, az igei végződések itt már tipikusabbak!

Egy angol ige végződését tekintve tehát:
-e

-st

-d

-an

-on

-an

Ezeket a végződéseket tesszük rá másik igékre, nézzük, hogyan! Vegyük például az ,,írni" igét!

ic write

thou writst

he/ heo/ hit writd

wē writan

yē writon

thiey writan

Lássunk még egy igét, ami legyen a ,,menni"!

ic gange

thou gangst

he/ heo/ hit gangd

wē gangan

yē gangon

thiey gangan

Nem véletlen, hogy a németben a ,,der Gang" vagy az ,,ist gegangen" alakok hasonlítanak. A némethez hasonlóan pedig a T/1. és T/3. alakok a ragozatlan igei alakoknak felelnek meg ragozáskor! Ugyanennek az alapján le lehetne írni a ,,singan (énekelni); drincan (inni); rǣdan (olvasni); etan (enni); kūmmen-> később cuman (jönni); dōn-> később doan (tenni)" stb. igék ragozását.

De milyen igék vannak, amik rendhagyóak? A némethez hasonlóan léteztek tőhangváltó igék, jellemzően megint csak úgy működtek és azok az igék voltak ilyenek, amik a mai németben is. Például az ,,vezetni/ utazni" ige.

ic fare

thou færst

he/ heo/ hit færd

wē faran

yē faron

thiey faran

Az ,,æ" betűkapcsolat a német ,,ä"-nak felel meg, pontosabban annak egy korai változata, ezt a német és luxemburgi nyelvek két pöttyel helyettesítik az ,,a" betűn, a skandináv nyelvek megtartották, de az angolból kihalt mára.

Ennek alapján lehetne a ,,slēpan (aludni); hēldan (tartani); fragan (kérdezni); bēcan (tésztát sütni); brētan (húst sütni)"igéket leképzeni ugyanis E/2. és E/3. esetén ezek az igék szintén megkapják az ,,æ" tőhangot. Általában az ,,ē" és az ,,a" hangra reagál a betű, bár nem minden esetben, lásd a fenti ,,gangan" igét!

De nem csak ez a betű tett bizonyos igéket rendhagyóvá, hanem ugyanúgy meglepő ragozások is lehetnek, bár nem olyan összetettek, mint a létige esetén, hiszen akkor minden egyes igének külön ragozási rendszere lenne, ami nem valami kézenfekvő, ezen felül a germán nyelvekre sose volt jellemző a bonyolult igeragozás. Ennek ellenére az angolban is vannak módbeli segédigék, amik a némethez hasonlóan megint csak rendhagyóan ragozódnak!

Az angolban 5 módbeli segédige volt eredetileg.

cunnan, magan, mōtan, willan, shallan

Bár érezni, hogy hasonlítanak a német megfelelőikre, mégis érdekesek. Ragozásukat tekintvén a német megint segít. E/1 és E/3. esetén a rag eltűnik az éterbe, és egyes számban végig tőhangváltás megy végbe.

I. cunnan - tudni, -hatni, -hetni, képesnek lenni

ic cann (!)

thou cannst (!!)

he/ heo/ hit cann (!)

wē cunnan

yē cunnon

thiey cunnan

II. magan - szeretni, megengedni

ic mæg (!)

thou mægst (!!)

he/ heo/ hit mæg (!)

wē magan

yē magon

thiey magan

III. mōtan - muszáj, kelleni

ic mot (!)

thou most (!!)

he/ heo/ hit mot (!)

wē mōtan

yē mōton

thiey mōtan

IV. willan - akarni

ic will (!)

thou willst (!!)

he/ heo/ hit will (!)

wē willan

yē willon

thiey willan

Ő egy kis kakukktojás, mert később került a nyelvbe, amikor is a nyelvnek nem volt igénye tőhangot változtatni rajta. Ellenben teljes értékűen módbeli, hiszen a ragok nála ugyanúgy lemaradnak E/1. és E/3. esetén.

V. shallan - kelleni, akarni

ic shæll (!)

thou shællst (!!)

he/ heo/ hit shæll (!)

wē shallan

yē shallon

thiey shallan

Lezárásképp, bár nem módbeli, mégis rendhagyóan ragozódik, hadd ne írjam le, hogy megint csak a némethez hasonlóan a ,,witan" ige. Bár másik igét nem tudunk hozzárendelni, de ragozása azokhoz hasonlít, így egy teljes értékű, de a módbeli segédigéknek a ragozását önmagán hordozó ige.

witan - tudni (fejben)

ic weet (!)

thou weest (!!)

he/ heo/ hit weet (!)

wē witan

yē witon

thiey witan

Az angolban ezen utóbbi igék a mai skandináv -tehát eredeti- germán nyelvekre hasonlítanak legjobban a ragozást tekintve!

ic cann (angol)

jeg kan (norvég)

ich kann (német)

ic weet (angol)

jeg vet (norvég)

ich weiß (német)

Remélem, tetszett, legközelebb a múlt időnél találkozunk!