Kázusunk van!

A németben négy nyelvtani esetet különböztetünk meg: Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv. Ezek mind a latinból jönnek: nominativus, accusativus, dativus, genitivus. Természetesen ez csak a németben négy, angolban és norvégban csak három van, szlovákban 7.

A magyarban az eseteken belül két kisebb esetet is megkülönböztetünk. Van egy úgynevezett ,,alapeset", amibe a nominativus, és a mára kihalt vocativus szerepel, illetve a ,,függő eset", amibe beletartozik az accusativus, dativus, genitivus, ablativus, mutativus/ translativus, illetve az assimilativus.

Mik ezek a magyarban?

Kezdem azokkal, amik a németben nem fordulnak elő, de mint érdekesség sose árt szerintem, viszont ezt a kis részt ki is hagyhatod, ha nem izgalmas, és tekerj nyugodtan a német Nominativ-ra. Szóval:

I. Mutativus (Szenczi Molnár Albert-féle)/ translativus (változó eset): -vá; -vé

Példa: A béka királyfiVÁ változott.

II. Assimilativus (Szenczi Molnár Albert-féle)/ translativus (változó eset):-ul, -ül

Példa: A férfi nem tudott magyarUL.

Szenczi Molnár Albert elkülöníti a latintól, szétszedi a ,,translativus" esetet, amit ,,mutativus" és ,,assimilativus" esetekre bont, de, ma már ezeket ,,egy kalap alá vehetjük", és ,,translativus"-nak is mondhatjuk.

Pereszlényi ezeket már az elöljáró szavakhoz (Präposition) sorolja.

III. Ablativus (toldalékok esete, azaz minden toldott névmás ide jön): -tól, -től

Példa: Kaptam egy csokit attól a kedves fiúTÓL.

IV. Vocativus: Ma már NINCS. Szláv nyelveknél (pl. szlovák) fordul elő leginkább.

Vannak ezen kívül is esetek a magyarban, de már már az ,,ablativus" sok mindent magában hordoz azok közül is. Azért tartottam ezeket fontosnak leírni, hogy érzékeltessem, hogyan is mutatja ki ezeket a magyar nyelv a főnéven, sokszor többféle úton, így sokkal nehezebb, mint egy angol vagy német képzés. Vagyis, a logikája eltér. Így helyes ez a konklúzió.

Na! De lássuk, a németben, hogy vannak ezek a kázusok!

I. der Nominativ (az alanyeset)

A latin nominativusból jön, és ezt lényegében már megtanultuk az igeragozással. A német a névelőkön, és a személyes névmásokon tudja csak ezeket az eseteket kifejezni, a főneveken egyáltalán nem, vagy, csak rendkívül kis mértékben képes erre.

Az alanyeset (Nominativ) személyes névmásai:

- ich - én

- du - te

- er/sie/es - ő

- wir - mi

- ihr - ti

- sie/Sie - ők/Ön, Önök

Az alanyeset (Nominativ) határozott névelői (a;az;azok):

- der (hímnem) pl.: der Apfel - az alma

- die (nőnem) pl.: die Blume - a virág

- das (semlegesnem) pl.: das Auto - az autó

- die (többes szám) alanyesetben mindig DIE pl.: die Häuser - a házak

Az alanyeset (Nominativ) határozatlan névelői (egy):

- ein (hímnem) pl.: ein Apfel - egy alma

- eine (nőnem) pl.: eine Blume - egy virág

- ein (semlegesnem) pl.: ein Auto - egy autó-

TÖBBES SZÁM NINCS!!!

Az alanyeset főnevet tagadó névelői:

- kein (hímnem) pl.: Das ist kein Apfel. (Ez nem egy alma.)

- keine (nőnem) pl.: Das ist keine Blume. (Ez nem virág.)

- kein (semleges nem)pl.: Das ist kein Auto. (Ez nem egy autó.)

- keine (többes szám) pl. Das sind keine Häuser. (Ezek nem házak.)

A főnévtagadó névelőkkel tagadunk, akkor, ha határozatlan névelő vagy éppen nincs is amúgy névelő kijelentésben a főnév előtt, ezért van többes számban, hogy keine. Határozott névelőt a ,,nicht" szócskával tagadunk.

Gondolom, ezzel azért sok újdonságot nem mondtam. Azonban, itt nehezül a játék a német tanulóknak, mert bejön egy új eset. Az Akkusativ. Változnak a személyes névmások, változnak a névelők, no nem mindegyik.

II. der Akkusativ (a tárgyeset)

Itt most először foglalkozzunk a névelőkkel! A német tárgyesetben a magyar tárgyragot fejezzük ki. Ennek jele a magyarban, mármint a tárgynak, a ,,-t". Például: macskáT, apáT, fiúkaT. A német nyelv azonban nem tudja ezeket, csak a névelőkön megmutatni. Sokkal könnyebb lesz ez miatt, mint a magyar, mert CSAK a hímnem változik. Oda fogom írni mindig az alanyesetet is mindig, hogy lássuk, hogyan változnak az alanyesethez képest a dolgok, hiszen az az alap, amiből képezzük a másik három esetet.

A tárgyeset határozott névelői:

Alanyeset     Tárgyeset

der (a, az)       deN (azT)

die (a,az)        die (azT)

das (a,az)       das (azT)

die (azok)       die (azokaT)

Példák:

- Ich sehe den Hund. (Látom A kutyáT.)

- Wir machen die Aufgabe. (Csináljuk A feladatOT.)

Er kocht das Abendessen. (Főzi A vacsorÁT.)

Ihr gießt die Blumen. (Öntözitek A virágokAT.)

Láthatjuk, a hímnem kivételével semmi sem változott, vagyis a ,,die, das" és a többes szám ,,die" névelője jelentheti azt is, hogy valami alanyesetben van és azt is, hogy valami tárgyesetben.

A tárgyeset határozatlan névelői:

Alanyeset         Tárgyeset

ein (egy)        einEN (egyET)

eine (egy)       eine (egyET)

ein (egy)         ein (egyET)

TÖBBES SZÁM NINCS!!!

Példák:

Ich sehe einen Hund. (Látok EGY kutyáT.)

Wir machen eine Aufgabe. (Csinálunk EGY feladatOT.)

Er kocht ein Ei. (Ő főz EGY tojásT.)

Az tárgyeset főnevet tagadó névelői:

*Ezek általában a ,,haben" igével fordulnak elő.*

Alanyeset Tárgyeset

kein keinEN

keine keine

kein kein

keine keine

Példák:

- Ich habe keinen Hund. (Nincs kutyám.)

Sie isst keine Kekse. (Nem kekszet eszik.)

Habt ihr kein Auto? (Nincs autótok?)

Sie hat keine Probleme. (Nincsenek problémái.)

A német tárgyeset, mint látszik, jóval egyszerűbb, mint a magyarban, ahogy képezzük, nagy változások pedig a névelők szempontjából nem történik. Na, de vannak a tárgyesetnek is személyes névmásai.

Alanyeset            Tárgyeset

- ich - én              - mich - engem

- du - te               - dich - téged

- er/sie/es - ő      - ihn/sie/es - őt

- wir - mi             - uns - minket

- ihr - ti               - euch - titeket

- sie/Sie - ők/Ön, Önök     - sie/Sie - őket Önt, Önöket

Példák:

- Ich sehe euch. (Látlak TITEKET.)

- Sie belügt mich. (Meghazudtol ENGEM.)

- Sie liebt ihn. (Szereti ŐT.) Itt lány szeret fiút.

- Er liebt sie. (Szereti ŐT.) Itt fiú szeret lányt.

Ezen kívül, meg kell említeni, hogy a tárgyesettel állnak igék, amiket azzal használunk. Egyet már tudunk, ilyen a ,,haben". Azonban van még a verdienen (kiérdemelni vmiT és pénzT keresnit jelent), a létezést kifejező ,,es gibt" szerkezet, az összes ,,be-"vel kezdődő ige, illetve vannak még, de ezek úgyis előkerülnek majd idővel.

Egy kis kitérés az ,,es gibt" szerkezetre! Egy személytelen létezést fejezek ki vele, és MINDIG egyes szám 3. személyben használatos csak.

- Es gibt ein Kino in Keszthely. (Keszthelyen van egy mozi.)

- Es gibt viele Kinos in Budapest. (Budapesten sok mozi van.)

Mint látható, ha több dologról is van szó, akkor is CSAK egyes számban használatos a szerkezet alakilag! Annyit még róla, hogy élő személyeknél nem igazán használatos.

Ennyi volna igazán nagy vonalakban a német alany- és tárgyeset. Folytatása következik!