Lovagi-rend, na meg a szórend is, persze!

Szórendek a németben

A német nyelvben csak 5 fonnyadt szórend van. Ebből nincs több. Magyarul, nem olyan bonyolult a német, mint gondoljuk, persze ez felvet olyan dolgokat is, hogy nem mindegy, hogyan kezdünk vagy mondunk egy mondatot. Félig-meddig ez az állítás igaz is, mindazonáltal, nem teljesen!

Az 5 szórend:

I. egyenes szórend

II. kiemelés

III. fordított szórend

IV. KATI/ KATÁ szórend

V. az ige áll legelöl


I. egyenes szórend

Az első szórend, amit megtanulunk konkrétan az igeragozással. Magyarul: alany, ige és a többi. Na már most, az ,,és a többi" lesz egy kicsit szabályszerű.

Egyenes szórend esetében 5 olyan kötőszó van, amiket mindig egyenes szórenddel használunk: USzODA

und (és)

sondern (hanem)

oder (vagy)

denn (mert)

aber (de/ azonban)

Pl.: Er kommt mit uns ins Kino nicht, denn er ist krank geworden. - Nem jön velünk moziba, mert beteg lett.

A szabály egy olyan mondatnál, ahol sok a határozó, a következő: alany-> ragozott ige-> majd az idő-, részes-, ok-, eszköz-, mód- és helyhatározó sorrend után jön a tárgy, és a ragozott igéhez csatlakozó mondatelemek, ha vannak.

Pl.: Ich fahre heute mit meiner Freundin anlässlich ihres Geburtstags mit Auto in das Theater. - Elutazom ma a barátnőmmel születésnapja alkalmából autóval a színházba.

Vagy még egy példa:

Der Mann hat gestern mit seiner Freundin aus Neugier mit Bargeld glücklich auf dem Bahnhof eine Fahrkarte gekauft. - A férfi tegnap a feleségével kíváncsiságból készpénzzel boldogan vett a pályaudvaron egy menetjegyet.

II. Rögtön kapcsolódnék a második ,,kiemelés" szórenddel. Nagyjából sejthető ez mi, gondolom.

A szabály: kiemelt mondatrész-> IGE (ragozva)-> alany-> többi

Vegyük az előző mondatot, másképp, mondjuk kiemeljük az időhatározót:

Heute fahre ich mit meiner Freundin anlässlich ihres Geburtstags mit Auto ins Theater.

A mondat ugyanaz, csak itt, mint magyarul is a ,,ma" szóval kezdek. Ilyenkor az igém marad a második helyen, de a mondat alanya a 3. helyre, az ige mögé csúszik, hiszen a mondat első helyén van a kiemelt mondatrész. Ez a kiemelt mondatrész NEM csupán egy szó lehet. Nézzünk egy okhatározóval kezdődő variációt!

Anlässlich ihres Geburtstags fahre ich heute mit meiner Freundin mit Auto ins Theater.

Itt a ,,születésnapja alkalmából" részen van a hangsúly. Látom, hogy három szó. Ez valamikor még több is lehet, viszont ez egy helynek számít a mondatban, mert három szóval fejezzük ki az okhatározót.

Nézzünk egy hosszabb mondatot, ismét egy időhatározóval:

Vor einem Jahr im März an einem Mittwoch Morgen um 4 Uhr sind sie in der Stadt angekommen.

Egy évvel ezelőtt márciusban egy szerdai napon reggel négy órakor érkeztek meg a városba.
Ez, ha jól számolom tizenkét szó. És mégis egy hely, mert mindegyik az időhatározóhoz tartozik.

Kiemelni viszont csak egy valamit szabad, ez többnyire határozó, de lehet tárgy, illetve állítmányhoz tartozó mondatelem is. A lényeg, hogy idő- és helyhatározót egyszerre kiemelni TILOS! Illetve,  ragozott igét, ,,Infinitiv" alakot vagy múlt idő esetén ,,Partizip Perfekt" alakot nem szerencsés kiemelni, erről majd írni is fogok egy külön cikket, miért nem szerencsés.

III. Fordított szórend.

Igazából a kiemelés is ehhez tartozhatott volna, mert a lényeg itt ugyanaz lesz. Viszont, itt nem mondatrész, hanem bizonyos kötőszó dönti ezt el. Csak pár példa: deshalb, trotzdem, zwar, dennoch. Ezek például szintén az első helyen lesznek, utánuk az igénk, utána az alany.

Ich bin krank, deshalb gehe ich zum Arzt. - Beteg vagyok, ezért orvoshoz megyek.

Er ist klug, dennoch hat er eine Eins bekommen. - Okos, mégis kapott egy egyest.

Wir sind stark, zwar treiben wir keinen Sport. - Erősek vagyunk, noha nem sportolunk.

Ihr mögt diese Schoko, trotzdem wollt ihr sie nicht jetzt essen. - Szeretitek ezt a csokit, ennek ellenére mégsem akarjátok most megenni.

Idetartoznak még a kifejtő kérdések, tehát, amik kérdőszóval állnak, valamint ,,igen" és ,,nem" válasz nem adható rájuk, annyi, hogy kérdőjel van a mondat végén, hiszen kérdés. Ide is pár példa: warum, wieso, womit, wann.

Wann kommt ihr zu uns? - Mikor jöttök hozzánk?

Warum hast du das nicht gemacht?! Miért nem csináltad meg?

Wieso bist du hierher allein gekommen? - Hogyhogy egyedül jöttél ide?

Womit fährst du am liebsten? - Mivel utazol a legszívesebben?

A dolog lényegi ténye eddig tehát az, hogy az igénk maradt a 2. helyen ragozva, csak az alany, kiemelt mondatrész, illetve kötőszó előtte állt, és az utóbbi két esetben az alanyt piszkálgattuk és toloncoltuk az első helyről a harmadikra. Most viszont az igét fogjuk csúsztatgatni.

IV. KATI szórend

K=kötőszó, A= alany, T= többi mondatrész, I= (ragozott) ige

Mellékmondati szórend hivatalos nevén mondva, de maradjunk a KATI-nál, barátságosabb lesz az tanulás szempontjából és logikusabb is. Nézzünk pár ilyen kötőszót is. A leggyakoribbak: dass, weil, obwohl, ob

Ich habe eine Fünf bekommen, weil ich viel gelernt habe. - Ötöst kaptam, mert sokat tanultam.

Külön érdekességként hívnám csak fel a figyelmet arra, hogy a ,,weil" kötőszót az anyanyelvűek is rendszeresen elrontják és egyenes szórenddel használják, hivatalosan ez nyelvtanilag egyelőre hiba, de ki tudja, mi lesz később, talán így és úgy is lehet majd használni.

Man hat uns gesagt, dass ihr mit uns kommt. - Azt mondták nekünk, hogy velünk jöttök.

A mellékmondati szórend természetes állhat mondat elején is, tessék figyelni itt ilyenkor arra, hogy fordított szórend kell jöjjön a KATI után MINDIG:

Obwohl sie einen Hund (haben) will, ist sie aber sehr verantwortungslos. - Habár kutyát akar, nagyon felelőtlen.

Illetve a KATI szórendnél említendő az ugró-szabály is, amit a jövő és befejezett jelen igeidőnél tapasztalunk módbeli, illetve ACI igék esetében. Ilyenkor a ragozott igéink ugye mindig a ,,haben" a múltnál és ,,werden" a jövőnél. Ámde, mivel a módbeli a legerősebb része a mondatnak ilyenkor is, annak kell állnia a mondat végén. Ezzel szemben a segédigét ugyanúgy ragozzuk, csak a ,,dupla Infinitives" szerkezet előtt:

Er weiß nicht, ob er morgen wird arbeiten sollen. - Nem tudja, hogy kell-e majd holnap dolgoznia.

Ha nincs módbeli, ACI ige, vagy jelen időben lenne a mondat, akkor a hagyományos KATI-szórend alapján megy a mondat:

Er weiß nicht, ob er morgen arbeiten soll.

Itt nincs baj, hiszen a módbeli maga a ragozott ige a mondatban, ezáltal alapból a mondat végére fog menni. Ha ragozzuk, ha nem, mindig neki kell viszont az utolsónak lenni.

V. Elöl az ige

Ez 3 módon lehetséges:

- eldöntendő kérdés: Kommst du mit? - Jössz (velünk)?

- felszólítás: Geh mir aus dem Weg! - El az utamból!

- feltételes mód (ritka): Ezt majd az adott fejezetrésznél!