Melléknév III.

Háromféle melléknévragozás van: gyenge, erős, vegyes. Mindegyik melléknévragozásnak van kérdése, illetve pontosabban kérdőszava, illetve még pontosabban kérdőnévmása, amelyik után az adott melléknévragozást használjuk.

I. welcher/welche/welches- melyik (a gyenge melléknévragozás kérdőnévmása)

Ez a kérdőszó felveszi, a nemét és esetét a főnévnek, úgy működik, mint egy névelő, ezért tehát nem kérdőszó, hanem névmás, hiszen a ,,warum", a ,,wann" és társaik nemet és esetet nem mutatnak, csak kérdőszavak. Ezzel szemben a melléknévragozáshoz kérdőnévmásokat használunk, amik tehát még egyszer: mindhárom esetben nemet és esetet mutatnak meg.

Welcher Lehrer unterrichtet Deutsch? - Melyik tanár oktat németet? 

Tehát: der Lehrer --> welcher Lehrer

A válaszban a szintén ugyanígy működő mutatónévmás a dieser/diese/ dieses (ez a); jener/ jene/ jenes (az a)
Dieser Lehrer unterrichtet uns. --> Ez a tanár oktat minket.
Jener Lehrer unterrichtet uns. --> Az a tanár oktat minket.

A szerkezet lehet természetesen jelzős is, ha már egyszer gyenge melléknévragozással áll.
Welche schöne Blume hat sie gekauft? - Melyik szép virágot vette meg?

Diese rote Rose. - Ezt a vörös rózsát.

Ezen kérdőszó és mutatónévmás mellé jön még a: jener/jene/jenes (emez/amaz), jeder/jede/jedes (mindenki), mancher/manche/manches (némelyik), solcher/solche/solches (ilyen/olyan). Illetve van még pár, de azokat talán egy külön fejezetben.

A ,,welcher" olyakor több is lehet, mint kérdőszó, lehet mondatban is használni. Jelenthet ,,párat/valamennyit" is. A ,,welche" és ,,einige" a németben egy határozatlan mennyiségű jelző tulajdonképpen. A kettő között a különbség csupán annyi, hogy az ,,einige" esetében valamennyi fogalmunk van a pontos mennyiségről. A szövegkörnyezet egy fontos, befolyásoló tényező.

II. was für - milyen (az erős melléknévragozás kérdőnévmása)

- Was für Wagen hast du gekauft? - Milyen autót vettél?

- Blauen Wagen habe ich gekauft. - Kék autót vettem.

A kérdőnévmásnál látszik, hogy nincs névelő, hiszen erős ragozásról beszélünk, ennél fogva a kérdőmondatban nem, csak a válaszban tudunk melléknevet ragozni, de akkor szigorúan csak erősen, gyenge melléknévragozást vonzó szavak nem szerepelhetnek válaszban!

Erős melléknévragozással állnak továbbá a: tőszámok, ragozatlan névmások, mint a például a wenig (kevés), etwas (valami), viel (sok), verschiedene (különböző), andere (másik), folgende (következő), jegliche (minden), mehrere (több-> főnév mindig többes számban van), mehr (elvont főneveknél haszálatos pl.: Zeit), genug (elég), és természetesen vannak még.

III. was für ein/eine/ein (a vegyes melléknévragozás kérdőnévmása)

- Was für einen Wagen hast du gekauft? - Milyen (egy) autót vettél?

- Einen blauen Wagen habe ich gekauft. - Egy kék autót vettem.

A kérdésnél, bár magyarul is értelmes, mégis furán hangzik, ha belemondjuk, hogy ,,egy". Csak szemléltetés miatt mutattam. Itt viszont buktató lehet, ha többes számban kérdezünk. Ugyanis, mivel a vegyes melléknévragozás határozatlan névmással van többes számú alakja a kérdésnek úgymond nincsen, vagyis inkább egy az egyben megegyezik az erős melléknévragozásnál használt kérdőnévmással. Ilyenkor tilos kitenni a válaszban a határozatlan névelőt, és a főnév többes számú alakba kell kerüljön!