Nemek és igenek

Említettem egy korábbi bejegyzés alkalmával, hogy sokan azért tartják nehéznek szegény német nyelvet, mert nemek vannak benne, mintha más nyelvben ezek nem fordulnának elő. Nos, fiúk-lányok! Van egy nagyon szomorú hírem. Nekiállottam én azért már pár nyelvet tanulni, és európai szinten azt kell mondjam, hogy szinte mindegyikben van. Lásd: francia, román, portugál, spanyol, olasz, norvég, de még angol nyelvben is!

Gondolom, főleg az utolsó lehet meglepő számodra. Jah, persze: he, she, it. Aki hímnemű, az hímnemű, aki nőnemű, az nőnemű, amelyik meg egyik sem, az semlegesnemű lesz. Nem egészen úgy van az! Ugyanis, ha valóban így lenne, akkor csak ,,sexus" (biológiai nem) alapján különböztetnénk meg a főneveket angolban. Mégis fellelhető a ,,genus" (nyelvtani nem) is az angolban. Hogy hol? Egy egyszerű példa: minden, repülő és vízi jármű nőnemű.

Pl.: I love this boat! She is very small and fast! - Imádom ezt a csónakot! Kicsi és gyors!

Mint látható, nem ,,it", hanem ,,she" személyes névmást használtam. Mondhatnánk, na, jó, de a ,,she"-t személyes névmásként sokszor használhatjuk így. Mondok mást! Minden, évszak, hónap, természeti erő hímnemű az angolban. Zárójel: németben is.

Pl. There was a hurricane here yesterday. People were afraid of his power. - Tegnap itt hurikán volt. Az emberek féltek az erejétől.

Ez azért szerintem már világosan mutatja, ha csak nyomokban is, de maradt fent az angolban is ilyen. Hiszen gondoljunk csak bele! Ezekre a nemekre nagyon sok minden épül egy nyelven belül, általában logikus is, persze vannak magolós részei is ennek a folyamatnak. Mivel az angol lett a világnyelv a II. Világháború után, esély sincs arra, hogy valaha bonyolódni fog az angol nyelv. Jól olvastad, nem azt írtam, hogy nem fog változni. A nyelvekre úgy általában jellemző, hogy folyamatosan változnak. Amikor én azt mondom, hogy: ,,folyamatosan változik", az igazából csak annyit jelent, hogy folyamatosan egyszerűsödik. Így volt ez az angollal is. Mindig egy fontos kommunikációs nyelv volt, törvényszerű volt, hogy leegyszerűsödjön, azért, hogy a kereskedők kapásból tudjanak vele kommunikálni, ezért kihalt a három nemhez kötött, határozott névelő (sē (ejtsd: szö) - hímnem; sēo (ejtsd: szöjo) - nőnem; þæt (ejtsd: det) - semlegesnem és maradt mára a ,,the".

Ennyit az angolról, de nézzük csak meg, hogyan játszanak szerepet a nemek mondjuk egy spanyol nyelvnél. Alapjáraton külön érdekességeket tartogat nekünk a spanyol a főnevek tekintetében. Például vegyünk egy egyszerű példát. Mikor egy spanyol mondatban a tárgy szerepét egy élő személy tölti be, akkor a személy előtt kell egy ,,a" betűt tenni.

Pl.: El pintor dibuja a la mujer. - A festő rajzolja a nőt.

A németben külön betűt, szót, vagy más megkülönböztetést nem teszünk a tárgy vagy annak névelője elé, ha az egy személy. Viszont, ha azt mondom, hogy a spanyolban bár egyre inkább elfogadottabb a semlegesnem, de igazság szerint csak a hím- és nőnem dominál?

lo/la - ez a két szó jelentheti azt is, hogy ,,őt" vagy azt is, hogy ,,azt".

los/las - ez a két szó pedig, hogy ,,őket" vagy ,,azokat".

Me gusta la leche. - Szeretem a tejet.

Puedo comprar la. - Meg tudom venni (ezt). --> Egyes szám, nőnem. Hiszen a tej is az volt.

Me gustan los autos. - Szeretem az autókat.

No puedo comprar los ahora. - Ezeket nem tudom megvenni most. --> Többes szám, hímnem. Hiszen az autó hímnemű többes számban is.

Na, nehéz még a német? Csak jelzem, hogy a német nyelv többes számban nem tesz már különbséget nemek között. Nincs ilyen benne, hogy a hímnem és nőnem külön többes számmal rendelkezne.

De nézzünk még egy harmadik nyelvet is példának. Mondjuk egy nem mindenki által ismert, de annál érdekesebb germán nyelvet. Ez a norvég. Sokan azt mondják, ha valaki jól beszél és tud angolul, illetve németül, a norvég annak onnantól ,,Kinderspiel". Nos, ez lényegében igaz, de azért nem arról van szó, hogy ez a nyelv ne okozna nekünk meglepetést, nehézségeket.

Nézzük csak, hogy mondja azt a norvég, hogy ,,der Junge"?

der Junge - gutten

Na, ez menő. csak hol a névelő? Ott van kérlek. Leírom még egyszer, csak most jelölni is fogom benne, hogy jobban lásd, hol is van: gutten

Bizony, a norvég nem a főnév elé teszi a határozott névelőket, nem is a főnév után, hanem a főnév végére.

Lásd még: die Tür - døra - az ajtó

És egy semlegesnemű példa: das Haus - huset - a ház

De mi van akkor, ha határozatlan a névelő? Akkor a főnév előtt áll, hogy bonyolultabb legyen. Nézzük az előző három példát most határozatlan névelővel:

ein Junge - en gutt

eine Tür - ei (!) dør

ein Haus - et hus

Látható, hogy a nőnemet leszámítva, igazából a határozott névelők jönnek elő, csak most a megszokott módon a főnév elé kerülnek. Azt hinné az ember, hogy a szabály pont fordítva van, hogy a határozott lesz a főnév előtt, és, hogy a határozatlan meg egybeolvad a főnévvel, pedig pont ellenkezőleg. De ennyi volna? Na, azért nem teljesen, többes szám!

Mivel a határozatlan névelőknek NINCS egyik nyelven sem többes száma, így ilyenkor a norvég nyelv határozatlan többes számként kezelve szintén a főnévbe rondít bele.

Jungen - gutter

die Jungen - guttene

Nem lesz ez másképpen a nő- és semlegesnem esetében sem.

Türe - dører

die Türe - dørene

A norvégban viszont még az is előfordulhat, hogyha egy főnév határozatlan többes számban van, nem változtat az alakján, direkt hoztam példának a ,,ház" szót ezért.

Häuser - hus (!)

die Häuser - husene

Mutatok viszont egy olyat is, aminél megmarad határozatlan többes számnál is változás.

das Fenster - vinduet

ein Fenster - et vindu

Fenster - vinduer

die Fenster - vinduene

Látható, hogy akár határozott, akár határozatlan a többe szám, mind a három nemben ugyanaz lesz, kivéve, ahol nem írjuk hozzá, akárcsak a ,,hus" esetében. Nos, a németben viszont nem kell törni a fejünket, hiszen a főnévnek nincs határozott vagy határozatlan ragozása, mert attól, hogy nincs ott esetleg a névelő a főnév többes száma alakilag nem fog változni. Zárszóként tehát én úgy gondolom, örüljünk hogy németet tanulunk és felejtsük el, hogy megtanulhatatlan, látszik, hogy sok szempontból a német bár ugyanúgy nemekre épít, néha nem olyan összetett, mint gondolnánk, vagy mondanánk.