Passzív II.

Folytatva a tegnapi okfejtést, meg kell említeni még pár nagyon fontos dolgot a passzív szerkezet kapcsán. Láthattunk pár példamondatot vele, de abból nem sejlett le csak maga a szerkezet felszíne, így talán kitalálni sem tudnád, de például a ,,man" nem jelenik meg a passzív szerkezetben, mivel nem más, mint általános alany, felesleges bonyolítani vele néha az aktív mondatot. Persze kiskapuk vannak, de nem keverlek bele, C2 szinten ráérünk azzal foglalkozni. Persze, olykor ezt nem lehet megkerülni, erről is lesz szó majd most. Szemléltessük egy picit, mi történik a ,,man" szerkezettel?

Aktív: Man raucht hier. - Itt dohányoznak.

Ilyen esetben, mivel a mondatban nincsen tárgy, amit átalakíthatunk és a passzív alanyának a rangját neki tudnánk ítélni, kénytelenek vagyunk a ,,man" helyére valamit odatenni. A németben szintén sokrétű dolog tud lenni az ,,es". Ilyenkor, ha nincs tárgy az aktív mondatban, a passzív mondatot kezdhetjük egy ,,es" taggal és úgy írjuk le a mondatot.

Passzív: Es wird hier geraucht. - Itt dohányoztatik.

Az ,,es" szerepe itt egy helytartó funkció. Tartja az első helyet, azért, hogy oda nehogy, még csak véletlenül se kerüljön ragozott ige. Viszont ez az ,,es" is sokszor felesleges, hiszen szerencsére van egy olyan szórend a németben, amit kiemelésnek neveztünk el, és, ami által az ,,es" behozatala a mondatba felesleges. Ha van, amit ki tudok emelni -általában valamilyen határozó-, akkor azt írom az első helyre, és utána mindig, minden igeidőben egyes szám harmadik személyben ragozom a segédigémet.

Itt például ki tudom emelni az időhatározót: Hier wird geraucht. - Itt dohányoztatik.

Mondhatni, a dolgom még egyszerűbb, még az ,,es" se kerül bele. Gondolom, most azért megfogant benned is a gondolat, minek van akkor, ha anélkül is ki tudjuk fejezni a passzív mondatot. Ez igaz, ha van mit kiemelni. Viszont az ,,es" akkor kötelező lenne, ha nem lenne mit a mondat első helyére odabiggyeszteni.

Ennek példáján: Es wird geraucht. - Dohányoztatik.

Itt nem tudom megkerülni, ugyanis nincs semmi, amivel az első helyet be tudnám tölteni.

Az ,,es" szerepe továbbá előfordulhatna igazából bármikor, mint mondtam felesleges, de mutatok így is egy példát.

Aktiv: Man schreibt die Briefe. - Írják a leveleket.

Passzív: Es werden die Briefe geschrieben. - A levelek írattatnak.

Ejnye, hát micsoda nyelvtani hibát követtél el, Gábor?! Az ,,es" az egyes szám harmadik személy! Nos, nem egészen úgy van az. Mert mi az ,,es? Helytartó! Mindazonáltal NEM vele egyeztetünk, hiszen itt bőven van levél, nem tudjuk mennyi, de biztosan több, mint egy, és nekünk ez számít, nem az ,,es". Mivel a levél többes számban van, ahhoz igazítom a segédigémet, magyarul az ,,es" szerepe megint csak teljes mértékben felesleges. Bőven jó, sőt jobb ez a mondat ,,es" nélkül:

Die Briefe werden geschrieben. - A levelek írattatnak.

A nyelv tehát semmit sem tesz feleslegesen. Nem szűkölködik a szükséges dolgokban, de nem bővelkedik a feleslegekben, magyarán, olyan, mint maga a természet. Ebből is látszik, hogy az ember és az emberi nyelv, bármilyen modern technikát és életet is élünk, szerves részei a természetnek. Zárójel, de talán annál fontosabb gondolat: ennek érdekében nekünk is rajta kellene tartanunk a kezünket környezetünk ütőerén, hogy visszaadjuk neki, hogy a kegyeibe fogadott minket. Zárójel bezárva.

Na, de tovább boncolva az ,,es" rejtélyét, állhat utána egyes szám harmadik személy, ha aktív mondatban az ,,es" maga a tárgy.

Aktív: Man hat es repariert. - Megjavították.

Passzív: Es ist repariert worden. - Megjavíttatott.

Emellett essen szó a passzív kivételeiről is! Az eddigi rövid példákból ugyanis ezek sem biztos, hogy szembeötlöttek nektek.

Passzív nem képezhető:

I. személytelen igékből: es gibt, es scheint stb.

II. birtoklást kifejező igékből: haben, kennen stb.

III. visszaható igékből: sich rasieren, sich ansehen stb.

IV. olyan igékből, melyek ,,sein" igével képezik múlt idejüket: springen, rennen stb.

A passzív szerkezet még mindig rengeteg mindent tartogat nekünk a kivételek ellenére is. Mert akár hiszed, akár nem, ezek még mindig csak az alapok. Ezekről később írok nektek!