Passzív tudás az aktívból

A következő bejegyzés elsőre rendkívül bonyolult és elvont lesz, ugyanis ez a téma egy hatalmas fejezet a német nyelvben, vagyis, úgy általában a legtöbb európai nyelvben, bár a németben 4 fajtája van - igaz, most csak egyikkel foglalkozunk -, a spanyolban 3, az angolban pedig már csak kettő. Ez a sokak által csak ,,szenvedő szerkezetként" titulált opus. Ez az elnevezés rosszul lett lefordítva latin nyelvről. Ugyanis a szerkezet lényege az, hogy nem számít, ki csinálja a cselekvést. Ezért hívjuk passzív szerkezetnek! Hogy értsük, az elejétől vezetem le. Nos hát, alapvetően kétféle mondat van: aktív és passzív. Egy aktív mondat esetében mindig beszélhetünk egy tárgyról, egy cselekvést végző személyről. Passzív mondat esetében az aktív mondat tárgya lesz a passzív mondat alanya, illetve az aktív mondat alanya a passzív mondatban passzívan is viselkedik. Ez azt jelenti, hogy vagy csak említve van, vagy bele sem kerül a passzív mondatba.

Szemléltetésképpen:

Aktív mondat: Jancsi schreibt einen langen Brief. - Jancsi ír egy hosszú levelet.

Itt Jancsi az alany, őhozzá igazítjuk a ragozott igét, valamint a tárgyunk az ,,egy hosszú levelet".

Passzív mondat esetén mellékes, ki írja azt a levelet, viszont annál lényegesebb, hogy az aktív mondat tárgyát, passzív mondat esetén, visszavezetjük tárgyesetből alanyesetre.

einen langen Brief --> ein langer Brief

Ezzel az alanyesetre visszavezetett alakkal kezdjük a passzív mondatot majd. Ám előtte tisztázni kell, hogyan is képezünk egy passzív mondatot. Nos, egy német mondat alapvetően 5 fontos kitételnek kell eleget tegyen. Egy mondat megmutat nekünk sok mindent, de, ami mind benne kell legyen mindenképpen az a: személy, szám, igeidő, igemód, jelentés. Ebből az ötösfogatból épül fel egy német mondat az utolsó betűig.

Aktív mondat esetében kettő igeidőt leszámítva, ezt az ötöst viszont minimum két taggal tudjuk képezni. Jelen idő, illetve elbeszélő múlt esetében a ragozott ige mutatja, mind az öt kritériumot, aminek egy mondat meg kell feleljen, hogy értelmes legyen. Ez azért lehetséges, mert a két igeidő egy igéből tevődik össze. Viszont a befejezett jelen és folyamatos jövő segédigével képezi az igeidejét. Passzívot pedig hasonlóan képezünk. Emlékeztetésképpen a segédigék, amikből a befejezett jelen időt képeztük: sein/ haben és, amiből a folyamatos jövőt: werden. Ez utóbbi kell nekünk passzív esetén is.

Miért segédige itt a ,,werden"? Mert használható egyedül is, de igékkel is kombinálhatjuk, utóbbi esetében elveszti az alapjelentését és segédigés funciót vesz fel, azaz más nyelvtani szerepet tölt be. Ez azt jelenti, hogy az előbb említett öt mondattényezőből négy dolgot képes lesz mutatni: személy, szám, igeidő, igemód. Viszont az ötödik tényezőt, a kvintesszenciát, vagyis a jelentést nem. Ezért kell igét hozzárendelni, hogy jelentést adjon. A ,,werden" mint ige tehát polifunkcionális a német nyelven belül, sok mindenre használható.

I. önálló jelentése van -> válni valamivé

Er wird immer schnell müde. --> Mindig hamar elfárad.

II. segédigeként ,,Infinitiv" alakot hozzárendelve jövő időt képezünk vele

Er wird mir dabei helfen. --> Segíteni fog majd nekem ebben.

III. segédigeként ,,Partizip Perfekt" alakot hozzárendelve passzív szerkezetet képezünk vele

Ein langer Brief wird geschrieben. --> Egy hosszú levél íratik.

Két nagyon fontos dolog. A ,,werden+ Infinitiv" nem egyenlő a ,,werden+ Partizip Perfekt" alakokkal. Első sorban nem jövő, és nem is múlt! A ,,werden" igét az adott igeidőben képezzük, ezáltal tudunk időt mutatni vele. Valamint a ,,Partizip Perfekt" alak ebben a szerepkörben nem múlt, azt csakis a sein/haben valamelyikével EGYÜTT jelenti. Azért vannak ebben az alakban az igék, mert szótári alakjukban már léteznek a jövő idővel, ha itt is úgy használnák őket, könnyen össze lehetne keverni. Ezért, mint megkülönböztetés, használjuk a particípiumokat. Passzívban minden igeidő összetett. A ,,werden" ige az iménti mondatban mutatta, hogy kijelentő mód, azon belül, hogy jelen idő, azon belül, hogy egyes szám és azon belül azt, hogy harmadik személy. Viszont az utolsó dolgot ,,hogy íratik", azt a ,,geschrieben" alak mutatja számunkra, ez pedig a jelentés.

Tehát még egyszer: passzív szerkezet lényege tehát, hogy amíg aktív mondatban van egy tárgy, egy aktív cselekvő, itt egy passzív cselekvő van, tárgy nélkül, nem fontos, ki végzi a cselekvést. Beletenni bele szabad a cselekvőt, bár nem tipikus. Hogyan lehetséges ez? Élő személy esetében ,,von+ Dativ", élettelen dolog esetén pedig ,,durch+ Akkusativ" lesz ez. Viszont, mint látható, ezek elhagyhatóak, de a perfektcionizmus jegyében a mondat így nézne ki a kiegészítéssel:

Ein langer Brief wird von Jancsi geschrieben. - Egy hosszú levél íratik Jancsi által.

Szándékosan fogalmazok régiesen, ugyanis ezzel érzékeltetném, hogy a passzív az a ,,-tatik/-tetik" szerkezet a magyarban, ami kihalófélben van nálunk már. A német ezzel szemben bőven használja.

A passzív mondatban tehát nincsen tárgy, hiszen az aktív mondat tárgya a passzív mondat alanya. Ezt jó sokszor ismételgetem én is ezt itt, és te is ismételgesd magadnak, hogy bizony figyelni kell, de szerencsére csak hímnem esetében, mert az alanyeset csak hímnemben tér el a tárgyesettől.

Nézzük meg a mondatot múlt időben!

Jancsi schrieb einen langen Brief. - Jancsi írt egy hosszú levelet.

Ez egy elbeszélő múlt, vagyis ,,Präteritum". Fontos, hogy igeidő marad(!) az aktív mondathoz képest, hacsak egy feladat arra nem ad külön utasítást. Mivel az igeidőt a segédigével mutatom ki, kell a ,,werden" igémnek az elbeszélő múltas alakja, mert elvégre abban kell írjam a mondatot. Ez az alak a ,,wurde".

Ein langer Brief wurde (von Jancsi) geschrieben. - Egy hosszú levél lett írva (Jancsi által).

Látni, hogy minden maradt ugyanaz, az igemód, a személy, a szám, viszont az igeidőt a ,,wurde" mutatja, ami ,,Präteritum". A ,,geschrieben" alak ne zavarjon meg, minden igeidőnél ezt az alakját használjuk a jelentést hordozó igének, de csak jelentés van rajta, igeidőt nem mutat. Alakja tehát ugyanaz röviden: jelentéstartalma nem változik a ,,geschrieben" alaknak.Azt mutatta szépen a ,,werden" ige ,,wurde" alakjában.

Nézzük befejezett jelenben (Perfekt) a mondatot!

Jancsi hat einen langen Brief geschrieben. - Jancsi írt egy hosszú levelet.

Na, most ami szembetűnhet, hogy magyarul ugyanúgy mondjuk, mint a másikat, de ez megint csak ne csapjon be, németül a múlt idők alapfunkciója nem változik aktívhoz képest. Ebből a mondatból, hogyan lesz passzív, ami rögtön szembetűnhet, hogy már aktív mondatban is összetett az igeidő. És, mit írta fentebb? Passzívnál mindegyik összetett lesz. Viszont olyan igeidőnél, aminek már az aktív megfelelője is összetett, annál úgymond ,,duplán összetett" lesz a passzív alakja. Vagy, ha úgy tetszik a passzív mondat mindig egy igével több, mint az aktív mondatos megfelelője.

A ,,werden" ige befejezett jelen idejű alakja: ist geworden

Viszont itt lenne egy apró problematika. A ..geschrieben" és ,,geworden" együtt? Hajjaj, hát igencsak randán néz ki így. A német szerint is. Ezért kitalálták, hogy passzív esetén, bár az ,,ist" és ,,geworden" alak együtt ad egy múlt idejű jelentést, a ,,ge-" előtagot passzívnál elveszti az ige és csak ,,worden" lesz belőle, ezzel elkerülve a ,,duplán ge-zést".

Tehát a mondat:

Ein langer Brief ist (von Jancsi) geschrieben worden. - Egy hosszú levél lett írva (Jancsi által).

Két megjegyzés! A fontosabbal kezdem: a ,,worden" csak így lehet a mondatban, mindig a legvégén, ragozatlanul és elhagyhatatlanul, mert, bár van jelentése így is a mondatnak, ,,worden" vég nélkül teljesen mást mondunk vele, ami nem ehhez a passzív szerkezethez, hanem egyik másik passzív szerkezethez tartozna úgy. Tehát, ,,worden" kell Perfekt esetén MINDIG! A másik, szerintem kevésbé fontos dolog, hogy látjuk, zárójelben odaírtam a cselekvőt, ha jelölni szeretném, mindig a ragozott ige után teszem azt, nem valahol a mondat közepén, igeidőtől függetlenül ott a helye, de gyakoribb, ha nincsen benne.

És, már csak egy igeidőnk maradt, ami ritka és érdekes is passzívban. Ugyanis a jövő idő és passzív szerkezet segédigéje egyaránt a ,,werden".

Jancsi wird einen langen Brief schreiben. - Jancsi ír majd egy hosszú levelet.

Na, most itt a ,,werden" a mondatban egyszerre lesz jelen, mint jövő idő, mint passzív szerkezetet képző szerepében, ugyanis kétszer írjuk bele a mondatba:

Ein langer Brief wird geschrieben werden. - Egy hosszú levél íratik majd.

Itt az első ,,werden" a jövő időt mutatja a másik szintén mindig a mondat végén álló ragozatlan ,,werden" alak pedig, hogy passzívról van szó. Az igeidő ritka, hiszen például KATI szórendben pont egymás után jönnének:

Man sagt, dass ein langer Brief geschrieben werden wird. - Azt mondják, hogy egy hosszú levél íratik majd.

Ennél már csak az jobb, -és amivel szemléltetem, hogy a segédigét mindig a passzív alanyához igazítjuk-, ha a levelekből mondjuk több lenne, nem egy.

Aktívban: Man sagt, dass Jancsi lange Briefe schreiben wird. - Azt mondják, hogy Jancsi hosszú leveleket fog írni.

Passzívban: Man sagt, dass lange Briefe geschrieben werden werden. - Azt mondják, hogy hosszú levelek írattatnak majd.

Emiatt a jelenség miatt a jövő idő, amit amúgy sem használ nagyon aktívban sem a német, a passzívban még ritkább.

A szerkezetet koránt sem lehet ennyivel letudni, rengeteg példamondat és buktató övezi még, de ezeket majd szépen sorjában.