Preterite igeidő az óangolban

Még mielőtt nekiesnék, nagy bejelentés! Óriási nézettségnek örvend az óangol témában írott cikkeim a sorozata.Tavaly, amikor a skandináv mitológiát kezdtem el ilyen tájban feldolgozni (ez persze idén sem marad abba és folytatódik), sem voltatok ilyen lelkes olvasók, ezt köszönöm Nektek. Arra gondoltam, hogy minden januárt különlegesre terveznék, mindig egy-egy germán nyelvvel foglalkoznék külön, nyilván, annak érdekesebb mozzanataival. Idén az angol nyelvnek ez a része az érdekes, amit a közép- és későközépkor idején beszéltek. Nyilván ezek a bejegyzések azoknak érdekesebbek, akik valamilyen szinten értik és beszélik a németet.

Jövőre pedig - bár ez, ahogy mondani szokták még a jövő zenéje - a kihalt keleti germán nyelvek ágából hoznék kóstolót, mondjuk a vandál és gót nyelvekből, amikből fent maradt valamicske. Ezáltal, bár a német marad a főcsapásvonal, de kiszélesíteném a palettát a weboldalon, hogy a germán nyelveket szélesebb körben is terjesszem, eddig magyar nyelven le nem írt témákkal. Így a blogot német, de egyéb tekintetben is hasznosnak találhatják majd azok, akik valamelyik germán nyelvi ággal, és azon belül egyik nyelvvel szándékoznak foglalkozni. Na, de, főcsapásvonal! 

Az óangol legfőképpen három múlt időt tartott számon, aminek az első, jelenre kiható tagját, górcső alá vettük az előző két cikkben, ha nem olvastad el őket linkjüket, itt találod:
Első cikk a Perketum témában
Második cikk a Perfektum témában

Bár ezen múlt idő képzéséhez nem elengedhetetlen, hogy a másikat is tudjuk, annyiból nem árt a Perfektum igeidőben való tisztánlátás, hogy ez a Preterite a némethez hasonlóan nem hat ki a jelenre, eredetileg pedig nem kellett figyelembe venni, hogy meghatározott a múlt idejű cselekvés, vagy nem.

Képzése

Képzését tekintve, csak a gyenge igékkel dolgozik az igeidő fix végekkel, az erős igék csak tőhangváltáson esnek át, itt viszont kivétel nélkül mindig, valamint a ,,ge-", mint előtag nem jelenik meg náluk és a vegyes igék tekintetében sem. Ellenben minden igét ragozunk, kivéve E/1 és E/3. alakot leszámítva.

Gyenge igék

A gyenge igék fix vége a ,,-de", ezt a végződést tapasztjuk egy adott gyenge ige jelen idejű szótövéhez, majd a fent említett két személyt kivéve, a ,,-de" után az ige ragot is fog kapni. T/1. és T/3. esetén mindig csak ,,-n" vég kerül az igére.

Példa:

lofian (szeretni)

lofi- (szótő) + -de = lofide (szeretett)

ic lofide (nincs rag)

thou lofidest

he/ heo/ hit lofide (nincs rag)

wē lofiden (csak ,,-n")

yē lofideon

thiey lofiden (csak ,,-n")

Sok igét fel lehetne itt sorolni, pl. a ,,makan (csinálni); sægan (mondani); sōcan (keresni); stoppian (megállni); cocian (főzni)" igéket, amik szintén ilyen ragozás alapján képződtek.

Erős igék

Az erős igék soha nem kaptak fix véget, illetve előtagot ebben a múltban. Mivel ezek hiányát nem lehet máson, csak a tőhangon levezetni és helyettesíteni, a némethez hasonlóan, minden erős ige tőhangot vált. A ragokat viszont szintén megkapják az E/1. és E/3. esetét leszámítva. T/1. és T/3. esetén ,,-an" teljes értékű ragot kapnak. Ha Perfektum esetén tőhangot váltott egy ige, nem biztos, hogy ugyanaz lesz a tőhangja, mint ebben a múltban, de van, hogy néha ugyanazt kapják.

Példa

sīen (lenni)

wær -> (később E/1 és E/3. esetén ,,wæs")

ic wær (nincs rag)

thou wærst

he/ heo/ hit wær (nincs rag)

wē wæran

yē wæron

thiey wæran 

Látható, hogy a tőhang megváltozott, fix véget nem tartalmaz az ige, de a gyenge igékre jellemző ragozás ugyanúgy kivitelezve az megmaradt.

További példák az erős képzésre, gyakori igékkel:

fragan (æ) (kérdezni) -> frog

slēpan (æ) (aludni); -> slop

hēldan (æ) (tartani); -> holdt

bēcan (æ) (tésztát sütni); -> bok

brētan (æ) (húst sütni) -> brodt

faran (æ) (utazni) -> for

drifan (hajtani, vezetni) -> drove

stērfan (æ) (meghalni) -> starf

beran (szülni) -> bær

standan (állni) -> stod

cuman (jönni) -> com

writan (írni) -> wræt 

sēnan (æ) (látni) -> seah

gangan (menni) -> gān

lǣtan(engedni, hagyni) -> lēt

hyrdan (hallani) -> hīerd

drikan (inni) -> drok

singan (énekelni) -> sang

Nyilván ezeken kívül is voltak még erős igék, de talán ezek a leggyakoribbak.

Vegyes igék

Gyenge végződéssel és tőhangváltással rendelkező igék csoportja. Ide fognak majd tartozni a:

hæbban -> hadde
(birtokolni)

cunnan -> culde
(tudni)

shallan -> sholde
(kelleni)

willan -> wolde
(akarni)

magan -> mogde
(szeretni)

mōtan -> motde
(muszáj)

Ezek elsősorban mindenképpen említendők, de ezeken felül van még pár ige, mai szintén ide tartozik:

cennan -> cannde
(ismerni)

bringan -> brohdde
(hozni, vinni)

nemnan -> namnde
(nevezni)

wenan -> wande
(fordulni)

sendan -> sandde
(küldeni)

A mondatalkotás az igeidővel innentől fogva nem nehéz, mert baromira hasonló a jelen időhöz:

Ic motde hām gangan.
(Haza akartam menni.)

Wrætst thou dæt brēf?
(Megírtad a levelet?)

Wē drokan watter.
(Vizet ittunk.)

Hwær wærst thou giestran?
(Hol voltál tegnap?)