Régmúlt, az utolsó alapigeidő, a Präteritumperfekt

Ismét itt van a némethiány csillapító, témánk ismét a múlt, de ezúttal a régmúlt. A kijelentő mód, azaz a hat alapigeidőt tartalmazó igemód utolsó igeideje következik, a régmúlt. Sok nevet visel az igeidő, a leggyakoribb elnevezése a latin eredetű Plusquamperfekt, de él a német Vorvergangenheit és Präteritumperfekt elnevezése is.

Minek három múlt egyáltalán a németben? Nos, ez érdekes kérdés lehet, ha a sima Perfekt (Präsensperfekt) és Präteritum (Imperfekt) kifejezhet mindent, ami a múltról tudni kell. Hiszen a befejezett jelen kihat a jelenre, de múlt idő, az elbeszélő múlt pedig nem hat ki a jelenre, tehát nem csak múlt, hanem jelenhez képest teljesen lezárt múlt. De itt a régmúlt nekünk. Természetesen értelme neki is van. Elsősorban, hogy két jelenre nem kiható múlt idő közül, -és ez fontos, hogy jelenre NEM (!) kiható - a régebbi történést ebben a múltban mondjuk. De használható olyankor is, amikor egy cselekvés, történés, létezés nagyon régen történt már.

Hogyan képezzük?

Nos, a német egy bizonyos idő után már nem törekszik arra, hogy mindennél új dolgokat találjon ki, a meglévőket kicsit átalakítja, gondoljuk csak végig.

Az alap jövő idő segédigéje állhat ragozatlan (werden + Infinitiv) alakokkal, ilyenkor jövő idő, illetve befejezett főnévi igenév (werden + Partizip Perfekt) alakokkal is, aminek után passzívot képezünk már vele. És ez csak egy példa, lehetne itt említeni az elbeszélő múltas alakokat, ahol, ha nem a ,,würden + Infinitiv" körülírást használjuk, ott a már adott és meglévő múlt idős alakokat alakítjuk át, egy plusz ,,-e" módraggal és, ahol lehet két légyszarral. war -> wäre

Ez csak egy kis kitérő volt, hogy egy idő után, már meglévő alakokból is ki tudunk hozni dolgokat, vissza a régmúltra!

A régmúlt önmagában egyszerű, de érdekes igeidő, már a képzését tekintve is, hiszen az első két múlt idő ,,katyvasza". Megtartja a befejezett jelenből ismert ,,Partizip Perfekt" múlt idejű alakokat, valamint a ,,haben" és ,,sein" igéket is segédigeként, viszont a különbség annyi, hogy itt a két segédigét elbeszélő múltban ragozzuk.

Präsenserfekt: ist gewesen (volt)
Imperfekt: war (vala)
Präteritumperfekt: war gewesen (volt vala)

Ich bin krank gewesen. -> Beteg voltam.
Itt a ,,sein" ige jelen időben maradt ragozva, mutatva ezzel, hogy a cselekvés, történés még kihat a mostani jelenre, még gyengék vagyunk, folyik az orrunk, még köhécselünk, szedjük a gyógyszert, meg minden, amit akarsz, tehát nem vagyunk még egészségesek. 

Ich war krank. -> Beteg voltam. (Én vala beteg.)
Itt a ,,sein" ige elbeszélő múltban önálló múlt idős alakban mutatja, hogy a cselekvés köszöni, jól érzi magát a múltban, a betegség elmúlt, nincs tünetünk, sem más, ami kihatna a jelenre. Mivel általában egészségesen mondjuk el ezt másoknak (tehát elbeszélve), így ez a gyakoribb a mindennapi életben.

Ich war krank gewesen. -> Beteg voltam. (Én vala volt beteg.)
Itt a ,,sein" ige múlt időben ragozódik, mutatva ezzel, hogy a cselekvés, történés már bőven nem hat ki a jelenre, a mondat végi ,,gewesen" alak pedig ezt csak tetézi: Nem csak, hogy már nem vagyunk betegek, olyan régen voltunk azok, vagy ez a betegség olyan régen történt, hogy már nem is emlékszünk rá. Tehát ezen harmadik múlt ilyesfajta szemléltetése, miszerint nagyon rég történt cselekvésekre használjuk, meglehetősen ritka, mert az elbeszélő múlt legtöbbször megteszi helyette ezt önmagában is. Ellenben sose baj, ha látunk, mondunk néha ilyet is, szigorúan figyelve, hogy ez nem mostanában történt több évvel, évtizeddel elmúlt dolgokat érdemes nyomatékosítani vele egészen az ősrobbanásig is akár.

De van egy igazi rendeltetése az igeidőnek. Ez pedig az időegyeztetés. Itt jön az a pont, amit se a németek nem tudnak, sem pedig sokszor azok -vagy csak simán,elnézést, szarnak bele-, akik tanítják. A régmúlt olyankor használatos a legtöbbször, amikor két múlt idejű cselekvés közül a régebbit ki akarjuk hangsúlyozni, hogy a másik előtt történt. Mivel ezen két cselekvés egyike sem (!) hat ki már a jelenre, így a régmúltat, mindig elbeszélő múlttal használjuk.

A képzéshez általában az időhatározós kötőszavak is segítenek, amik mindig KATI-val állnak. Ilyenek például: nachdem (miután), sobald (mihely(s)t)
Ezekkel lehet érzékeltetni, hogy egyik cselekvés régebben volt, mint a másik.

Nachdem sie die Reifeprüfung abgelegt hatte, gebar sie ihr Kind.
(Miután leérettségizett, megszülte gyermekét.)

Az érettségi tehát előbb történt, mint a szülés. Figyeljük meg, hogy a német a magyarral ellentétben nem csak lexikai eszközökkel, hanem grammatikailag is kifejezi az időegyeztetést tehát!

A tagmondatokat meg lehet cserélni, de a ,,nachdem" kötőszóval akkor is a régebbi cselekvés áll.
Sie gebar ihr Kind, nachdem sie die Reifeprüfung abgelegt hatte.
(Megszülte gyermekét, miután letette az érettségi vizsgát.)

A ,,sobald" kötőszó valamilyen szinten szűkebb területen mozog. Ámbár ugyanúgy érvényes az igeidők felosztása, tehát a régebbi cselekvés régmúltban lesz, a két cselekvés itt azonnal követi egymást.

Sobald du jenen Kaffee gekauft hattest, floss er auf deinen Anzug.
(Mihelyt megvetted azt a kávét, az ráömlött az öltönyödre.)

A két cselekvés tehát rögtön követte egymást. A tagmondatokat természetesen itt is meglehet cserélni. De érdemes az elbeszélő múltas tagmondatban használni ilyenkor a ,,Kaffee" szót és a régmúltban azt hímnem tárgyesetben írni, mert úgy értelmesebb.
Tehát, felcserélve a tagmondatokat:
Jener Kaffee floss auf deinen Anzug, sobald du ihn gekauft hattest.
(Az a kávé ráfolyt az öltönyödre, amint megvetted (azt).)

Az, hogy melyik ige áll régmúltban ,,haben" és ,,sein" igével, nem változik a már befejezett jelen igeidőnél megtanult szabályoknál.
Egy ,,sein"-os példa:
Nachdem ihr gestern aufgestanden wart, aßt ihr kein Frühstück.
(Miután felkeltetek, nem reggeliztetek.)

Az időegyeztetésnél nem számít, hogy a cselekvés tegnap vagy 10 éve történt, a lényeg, hogy a jelenre ne hasson ki, időhatározó szintjén se, hiszen pont azért van a segédige múltban ragozva, hogy ezt mutassuk vele, akkor felesleges jelenre utaló időhatározóra venni.

De akkor sima befejezett jelenben nem is lehetséges a mondat? A válasz az, hogy igen és nem! Újabban szezon a fazonnal megy már, tehát tiszta igeidő LMBTQ van már, de alapesetben a sima befejezett jelen időegyeztetéssel nem képezhető régmúlttal elbeszélő múlt helyett. A befejezett jelen csakis sima jelennel képezhető, ritkábban valamelyik jövővel, érzékeltetve itt is az időegyeztetést.

Nachdem ich diesen Wagen gekauft habe, fahre ich damit zu dir.
(Miután megvettem ezt a kocsit, elvezetek vele hozzád.)
-> Ilyenkor hangsúlyozni lehet jövő idővel is a második tagmondatot.
Nachdem ich diesen Wagen gekauft habe, werde ich damit zu dir fahren.
-> Egyedi bravúr, ha a jövőben akarunk befejezett cselekvést mutatni, befejezett jövő idővel, azaz ,,Futurperfekt"-el:
Nachdem ich diesen Wagen gekauft habe, werde ich damit zu dir gefahren haben.
Itt miután az autót magát megvettem, elutazom hozzád és az utazás a jövőben be is fog fejeződni. Ilyesfajta mondatokat sose mond az anyanyelvi, szóval felvágásból stip-stop.

Tehát, akik sokan tévesen úgy gondolják, vagy tanítják, hogy a ,,nachdem/ sobald" kötőszavak szigorúan csak régmúltat vonzzák, kicsit több alázattal írjanak könyvet és gondolják át a dolgokat. 

Természetesen lehet arra is hangsúlyt fektetni, hogy az utóbbi cselekvéssel vezetjük be azt, ami előtte volt. Ilyenkor a ,,bevor/ ehe/ zuvor" szavakat használjuk, mindegyik azt jelenti igazából, hogy ,,mielőtt". Mivel időhatározós kötőszavak, így KATI szórend dukál melléjük is.

Bevor wir uns in der Stadt trafen, hattet ihr in einem Verkehrsstau gestanden.
(Mielőtt találkoztunk a városban, egy közlekedési dugóban álltatok.)

Itt is természetesen meg lehet cserélni a tagmondatokat, a lényegen nem változtat:

Ihr hattet in einem Verkehrsstau gestanden, bevor wir uns in der Stadt trafen.

(Egy közlekedési dugóban álltatok, mielőtt (még) a városban találkoztunk.)
<br>Az időegyeztetés ezen változata is használható befejezett jelen-jelen kombinációval is, ellenben meg kell jegyezni azt is, hogy az utóidejűségre utaló kötőszavak sokszor egy igeidővel is megállják a helyüket:
Ich lese immer ein Buch, bevor ich schlafe.
(Mindig olvasok egy könyvet, mielőtt alszom.)

A ,,nachdem/ sobald" esetén ez az egyidejűség nem jellemző, sőt nem is sűrűn kivitelezhető. El kell mondani továbbá, hogy ezek a kötőszavak részint csak segítség gyanánt vannak. Nélkülük is pompás időegyeztetést tudunk végrehajtani, ilyenkor nincs KATI, hanem egy másik kötőszóval kapcsolunk össze mondatokat.

Wir hatten gestern viel lernen müssen, deshalb konnten wir uns erst nach 18 Uhr treffen.
(Tegnap sokat kellett tanulnunk, ezért csak este 6 után tudtunk találkozni.)

A régmúlt is rendelkezik viszont még passzívval is. Képzését tekintve megint hasonlít majd a sima ,,Perfekt"-re, sőt rendeltetéseit is ugyanúgy megtartja, hozzátéve azért azt is, hogy passzívban nagyon-nagyon ritkán fordul elő, bármilyen használatáról is legyen szó.
Képzése: war alak (ragozva) + Partizip Perfekt alak + worden

Jesus war (von Pilatus) gekreuzigt worden.
(Jézus (Pilátus által) keresztre feszíttetett.)

-> Ez nem most volt. Rövidsége miatt viszont, akárcsak az aktív mondatoknál, itt is bőven elég az elbeszélő múlt:
Jesus wurde (von Pilatus) gekreuzigt.

Időegyeztetésre is lehet használni azonban passzívban is:
Nachdem diese Wägen hergestellt worden waren, wurden sie auch verkauft.
(Miután legyártották ezeket az autókat, eladták őket.)

Minden, de minden ugyanúgy él időegyeztetés szintjén passzívban, mint ahogyan az az aktívban is volt, de így a legvégén meg kell említeni, hogy az időegyeztetés az igenemeket (igenemek: aktív-passzív) nem befolyásolja, tehát, ha az egyik tagmondat aktív, nem muszáj, hogy a másik is abban legyen, ugyanez fordítva is igaz. Sőt, valahol nem is lehet mindig passzív, lásd:
Nachdem der neue Bus durch meine Firma gekauft worden war, fuhren wir damit viel. (Miután az új busz (a cégem által) megvétetett, sokat utaztunk vele.)

Használatos még ez az igeidő az irodalomban, nem is feltétlenül időegyeztetésre, vagy régebbi cselekvés nyomatékosítására, sokkal inkább a szöveg színesebbé tételére, szóval nem kell meglepődni, ha egy regényben látjuk ,,csak úgy".