Skandináv mitólógia - II. rész (a világ első háborúja az északi mitológia alapján)

A világ első háborúja a skandináv mitológiában kétpólusú. Azért kezdem innen, hogy továbbra is érdekes ez, hiszen az első részre és előzményekre építkezve, itt is több történet létezik erről. Azért kétpólusú, mert szembemennek egymással. 

A közös pont viszont Odin (ejtsd: Ódin), aki mind a kettő verzióban egyfajta kirobbantója, okozója ennek az első háborúnak. Az óriások ugyanis nem bírták elfogadni, feldolgozni azt, hogy Ymir (ejtsd: Jimír) teremtő isten halálát a három isten Odin, Vili és Vé okozta. Függetlenül a világ megteremtésétől, Ymir óriás volt, így esküdt ellenséggé váltak az istenek és óriások. A ragnarök két szemben álló félre tekint ki legnagyobb mértékben, akik szintén az óriások és istenek lesznek, de ezt majd jóval később, abban a fejezetben. Az első háború szempontjából nem tudni egyebet erről a szálról.

A másik verzió szerint az isteneket, a később a Van-okkal (ván) egy néven egységesített As-okat (áz) istencsaládot kellett imádniuk az embereknek.

Emlékeztetőül, az As istenek Asgard birodalmában éltek, Odin vezetésével. Vili és Vé a mai források, adatok szerint nem bukkan elő többet, mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy megszűntek létezni. Spekulációkat érdemes lenne kreálni, talán Odin ölte meg őket, hogy erősítse hatalmát, talán nem bírtak elszámolni lelkiismeretükkel Ymir halála után, talán az óriások végeztek velük. Ez csak pár saját elméletem, minden és az ellenkezője is lehetséges ezen a ponton. Az As istenek leszármazottjai, pl.: Thor vagy Loki, szintén itt éltek, a hatalmat, háborút és pusztítást szimbolizálták.

Ezzel szemben a Van istenek birodalma Vanaheim a termékenységet, szabadságot, a természet és világ szépségét vetíti ki. Létrejöttükről nem maradt fent információ, ennélfogva érthető talán, hogy később az As istenek neve alatt futottak ők is. Njörd (vezér) és Freya, akiket érdemes megemlíteni. 

A kis ismertetőt követően a lényeg, hogy a görög, római mitológiákkal ezen a ponton közös kapocs lehet, hogy egybefonódik az istenek imádata. Mindhárom hitvilág azt vallotta -legfőképpen a görög -, hogy az istenek és emberek nem létezhetnek egymás nélkül, az embereket segítenie kell az isteneknek, cserébe az embereknek imádniuk kell az isteneket. Ezt az imádatot azonban az As és Van istencsaládok is magukénak akarták, ebből lett tehát a casus belli (kiváltó ok, ürügy). Mindegyik istencsalád magának akarta központosítani ezt az emberek általi imádatot. 

Újabb kereszténységre hajazó dolog az események förgetegében, hogy Odin teremtő isten csarnokába tévedt egyszer Gullveig (ejtsd: gulvájg), aki szakmáját tekintve elhivatott pálcakovács, boszorkány, valamint jós is volt. Valószínű, hogy, mivel a harcos, büszke, hatalmát féltő As istenek valahol féltek tőle, valahol hihetetlennek tartották, hogy van náluk nagyobb hatalommal bíró, ellenállhatatlan vágyat éreztek, hogy háromszor is megszúrják, már nem úgy, hanem amúgy. Kísérteties, mennyire hasonlít a keresztény hitvilág Jézusa -szenvedése, a hármas szám, különleges, félnivaló hatalom - és a római császárság, aki az As istenekhez hasonlóan a hatalom lábához láncolta magát. Gullveig szenvedését az Edda énekek a következőféleképpen örökítik meg:

Mitologikus énekek

1. A völva jövendölése

21. versszak:

,, Emlékszem e világ
első harcára:
Gullveig aranyasszonyt
lándzsákkal leszúrták,
és elégették
Ódin oltárán.
Háromszor hamvadott,
háromszor kelt holtából,
sorjában sokszor -
ma mégis él."

Spekulációk szintjén él az is, hogy nem a hatalmukat féltették az As istenek, hanem elvből akarták Gullveig istennőt megölni, mivelhogy a Van istenek egyike lehetett. Mondhatnám, hogy itt megint sem cáfolni, sem alátámasztani nem lehet ezt az elméletet, ellenben itt van egy kapaszkodó, ugyanis a Van istenek, értesülve erről a csodálatos perzselő, lándzsás útifű ,,kezelésről", nem arra gondoltak, hogy az As isteneknél kezeltetik magukat a helyi Odin-Wellness központban, hanem arra. hogy bár odamennek, de azért, hogy számonkérjék az As bandát, hogy micsoda dolog volt ez?! Ez nem a 21. századi Mónika Show szintjén zajlott, az  Asgard világában lévő Urdarbrunn (sors(ok) kútja) előtt álló fogadás mellőzésével, civilizáltan tanácskoztak.

Aztán mégis csak lehetett valami alkohol a kupaktanácson, mert Odin egy ponton úgy dönt, ismét lándzsás útifű kezelést ad, és egy lándzsát a Van istenek közé dob, mondván, nehogy már egy ilyen nyeke-nyóka, nyikhaj, csökött minyon Van istencsalád falhoz állítsa az As elit buldózereket. Ez a lándzsabedobás rituálisan egy hadüzenet volt tehát, amely által kitört a világmindenség legeslegelső háborúja.

Ennek a háborúnak viszont kb. annyi értelme van, mint tűz ellen fenékbe harapni magad, vagy, mint a ma is zajló orosz-ukrán konfliktusnak. A két fél nem bírt egymással. Arra viszont nagyon jó volt, hogy Asgard és Vanaheim egyaránt fel lett dúlva, perzselve. Asgard falát a Van istenek lerombolták. Ez a későbbi történetszálakban természetesen szerepet játszik majd. 

Ami azonban merőben máshogy történt, mint, ami a mai háborúknál történik, a két egymással nem bíró ellenfél ismét asztalhoz ült, hogy megbeszéljék ügyes-bajos dolgaikat. Sikeres volt a tanácskozás, békét kötnek egymással a felek.

Ezt a békeszerződést két dologgal pecsételték meg:

I. mindenki beleköpött egy finom reggeli csulát egy üstbe - amiből megszületett Kvasir, aki egy ember volt-

II. túszcsere -> Njörd tengeristen, a Van istenek vezérét, valamint két gyermekét Frey és Freya isteneket megkapták az As istenek, visszafelé Hönir és Mimir a két bölcs istent (Hönir csak Mimir mellett tudott bölcsen dönteni) kapták a Van istenek. Mimir Odin nagybácsikája volt Bestla testvére, aki Odin Vili és Vé anyja. 

Természetesen a mérleg nem volt kiegyenlítve a túszok létszáma igencsak magas volt a másik oldalon, ha azt számoljuk, hogy Kvasir is Asgard világában maradt. Így Mimir, aki nélkül Hönir senki volt kb., le lett fejezve. Fejét Hönir által visszaküldték Odinnak. Odin gyógyfüvekkel kezeli a fejet, majd bűbájokat mondott rá, mondván, ne vesszen el a legbölcsebb isten bölcsessége. Olyannyira jól sikerült a gyógyterápia, hogy új életre kelt Mimir feje, majd Odin tanácsadójává vált. Odin a fejet az óriások világában (Jöttunheim) lévő forrásba helyezi, innen kapja nevét a forrás: Mimirbrunn -> a bölcsesség kútja. Az Edda erről így emlékezik meg:

Mitologikus énekek

1. A völva jövendölése

46. versszak:

"Mímir fiai futnak,
kimért sors közelít
a viadalos-sereges
Visszhang Kürtjéhez.
Fújja harsányan Heimdall,
fennen a kürt leng,
Ódin akkor
Mímir fejével szól."

Végkövetkeztetésként levonható azonban, hogy a háború végkimenetelének győztese az As istencsalád, amiért is később ezen név alatt lettek az istenek egységesítve.