Skandináv Mitológia - III. rész (Odin, mindenek atyja)

Bár azt mondjuk, hogy két istenhit létezik: monoteizmus (egy istenhit) és politeizmus (több istenhit), mégis arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ez utóbbi esetén is, ha nem is csak egy istenben hisznek feltétlenül, de mindig van egy vezér alak. Nevezzük Zeusznak, Jupiternek, vagy Odinnak, de mindig van egy vezér, egy főisten, aki kiemelkedik a többiek közül, irányítja a többi istent.

Mint már elhangzott korábban, a skandináv isteneket, nem emelték piedesztálra feltétlenül, istenek voltak, de azzal az egyszerű és törvényszerű emberi tulajdonsággal rendelkeztek, hogy nem voltak tökéletesek. Ugyanúgy hozhatnak jó, illetve rossz döntést, mint az emberek. A saját jójukért hazudnak és átvernek másokat. Mégis ezen emberi tulajdonságok végett kivívták az emberek tiszteletét.

De akkor miért emelkedik ki Odin a többiek közül? Nos, Odinnak, mint már korábban leírtam, volt hatalma, varázsereje. Ez a hatalom természetesen nem volt ingyen. Az első Nagy Háború előtt, Mimir még élt. Ő volt az emlékek őre, Odin pedig elment hozzá. Mimir a napjait azzal kezdte, hogy a forrásból lefetyelt egy kicsit, ami talán emiatt Mimir forrása néven volt megtalálható Jöttunheimban. Mimirnek volt egy kürtje Gjallerhorn (Böhömkürt). Amikor ezt a kürtöt utoljára megfújják, kezdetét veszi a ragnarök. Amikor Odin felkereste tehát Mimirt, nagyon kiszáradt szegény és ebből a forrásból szeretett volna egyetlen nyelésre való bölcsességet inni. Ám valószínűsíthető, hogy Odin nem tudta, hogy nem pálinka van benne, így aperitifnek nem éppen lesz ez jó és nem éppen lesz ingyen. Ugyanis csakis Mimir ihatott ebből a forrásból.

Odin próbálja lealkudni az ősi gleccserek által megszűrt színtiszta, jöttunheimi, szénsavmentes és ásványi anyagokkal dúsított, bölcsességtől áradó kristály- és színtiszta vizet. Árajánlatot kér, mibe kerül hát ez bölcsesség?

Nos, ha láttál már Marvel filmeket és nem tudtad, miért játszik kalózosat Odin, most megtudhatod, hogy a bölcsesség ára az egyik szeme, amit bele kell dobjon Odin a forrásba. Mivel Odin óriásgyilkos volt -lásd: Ymir halála + az özönvíz által számtalan másik óriás-, nem volt éppen egy szívesen látott vendég Jöttunheimban. Nem volt mit tennie, belement az üzletbe: ,,Adj egy kést!" - Mondta.

Miután Odin kivágta saját szemét, a vízbe tette azt. Az, hogy melyik szeme bánta, nem tisztázott, talán a jobb szeme többet jelenik meg letakarva, de nem bizonyított, hogy nem a bal volt, amit odaadott. A ,,sztori" szempontjából ez lényegtelen is. Most Mimir része következett, miután látta, Odin bármire képes egy cseppnyi bölcsességért. Így megtölthette a Gjallerhorn-t amiből eddig csak Mimirnek volt szabad vedelnie, és ivott a forrás vizéből.

Kivájt szeme a Mimirbrunn állandó lakója lett, ahová később Mimir feje is becsatlakozik. Ezt követően Odin egy szemmel is látta, amit más két szeme elkerült. Képes volt a saját halálát is látni a jövőben. Rettegni kezdett, de fejébe vette, hogy még Jézus előtt ő lesz az első, aki legyőzi a halált. Ygdrasil fájához ment, ahol elkezdte furdalni a kíváncsiság, ugyanis átdöfte magát lándzsájával, majd fogja és felköti magát Ygdrasil egyik ágára. 9 nappal és 9 éjjel telt el, miközben Odin ott lógott.

Az Edda énekek 139. strófájában ez így szerepel:

,,Tudom, egy szélfútta fán függtem

kilenc éjen át,
lándzsától sebezve, Odinnak adatva;
önmagamat önmagamnak,
azon a fán, amiről senki sem tudja, gyökerei honnét fakadnak;"

Az agónia előtt csoda történt, haláltusája értelmet nyert. Feltárult előtte a rúnák (ősi germán írásrendszer betűjelei) bölcsessége. Mindent megtudott róluk, amit csak meg kellett. És miután hatalmukat magáénak tudta, leszakadt a kötél. Elkezdte érteni a varázslatot és bűbájokat, mágiát, ami által képes volt főistenné válni, irányítani a világot. Innentől fogva a mindenek atyja, a bitófa istene, valamint az ezentúl meggyilkoltak, megszületettek stb. ura. A bölcsessége és tudása ára tehát a sok szenvedés volt, amin átment.

A rúnákat leginkább a halottaknak továbbított üzenetekre használták. Miután pedig a kereszténység kiharcolja, hogy mindenkinek azt kell hinni, hogy csak Jézus van, így ez az ősi írásrendszer feledésbe merült.

De hát Odin hiába szerezte meg a bölcsességet, rá kellett jöjjön nem tudja elkerülni végzetét. A világ viszont jól járt Odin tudásával, bölcsességével. Ő tehát a vándor, megfáradt, fehér-kaporszakállú, idős, csöves bácsi, aki olyan bölcsességeket mond, amire más nem képes. Ezt a mitológia és az arról való képek, festmények is tudatosan így ábrázolják. Egyedül neki van Asgard világában két csarnoka. Az egyik csarnok neve Valhalla, erről még lesz szó máskor. A másik csarnok neve Hlidskjalf (ejtsd: lidszkjálf). Itt volt Odin trónja. Tulajdonképpen pedig ez a csarnok egyfajta kilátó volt. Itt ül a bölcs Odin, figyelvén, mi történik a világban. De még az ő tudásával is nehéz mindegyik világot felügyelni, szóvicc: szemmel tartani.

Itt lépnek képbe hollói, akik elméjét szimbolizálják: Huginn (gondolat) és Muninn (emlékezet). Feladatuk, hogy minden nap hajnalban az összes világot meglátogassák. Majd este a vacsoraasztalnál átbeszéljék a híreket, mi volt a 9 világban aznap. Ezért Odin mindenről tudott, ami csak történt, hiszen hollói elhozták neki minden dolgok ismeretét. Odin az emberekben látta a lehetőséget és reményt, hogy mint középföld lakói, reális életképet adnak neki. Gyakran megy hozzájuk, ilyenkor rendszerint emberi alakban. Egy kalapos ember képében igyekszik megérteni, hogy mi emberként, hogyan vélekedünk a világról.