Szóbeli finomságok

Ismét itt van a némethiány csillapító! Ma egy kis érdekességgel. Amikor német, osztrák területen vagyunk, élünk és meg kell, hogy szólaljunk, két dolog lehetséges. Az első, és gyakoribb, amikor az éppen beszélt dialektusban szólnak hozzánk, ami olyan sokrétű, hogy inkább bele se kezdek most, kis túlzással, ahány ember, annyi dialektus. Így hamar elhangozhat részünkről a kérés: Hochdeutsch, bitte!

Na, ha ezen túl vagyunk és ,,rendes" németre váltanak a második opció lép érvénybe, hogy gyorsan beszélnek, általában szájzárral. Igen, ez általános náluk. De, ha az amúgy is elsőre nem könnyen érthető német beszéd nem lenne elég az agyérgörcshöz, szóban használnak rövidítéseket is, névelőknél és igéknél, Persze ezek mocskos mód undorítóan néznek ki legtöbbször. És pont azok rövidülnek, amik a német nyelv lelkei a mondatban. Fontos, hogy most nem szófordulat rövidítéseket taglalok, mint az ,,usw.'' és társai.

I. névelő rövidítések

Általában tárgyesetben fordul elő hím- és nőnemben. De alanyesetben is nőnemben előfordul, mivel az megegyezik a tárgyesetes alakjával. Fontos, hogy mindig csak a határozatlan névelőket rövidítjük.

Tehát: einen helyett -> 'nen (tárgyeset, hímnem)

illetve: eine helyett -> 'ne (alany- és tárgyeset, nőnem)

Előfordulhat részes- és birtokos eset kapcsán is a nőnemnél, illetve hím- és semlegesnemnél birtokosban, részesben nem jellemző.

Tehát: einer helyett -> 'ner (részes és birtokos eset, nőnem)

Emellett: eines helyett -> 'nes (birtokos eset, hím- és semlegesnem)

Ritka, de elméletileg létező még: einem helyett -> 'nem (részes eset, hím- és semlegesnem)

Ezek a rövidítések szóban fordulnak elő leginkább, emiatt van olyan, ami csak írásban érvényes, ilyen az alany és tárgyeset semlegesneme: ein helyett -> 'n (csak írásban)

II. igei rövidítések

Az első ilyen az ,,-n' végű igéknél használatos, amik túlnyomórészt két szótagúak tőhangilag. Ilyenkor a jelen idős ragozás egyes szám első személyénél előszeretettel nyeli el a német a második magánhangzót a rag előtt az igéből.

sammeln (gyűjteni)

--> szótő: sammel-

---> ragozás E/1.-ben: ich sammele (standard)

----> ragozás E/1.-ben: ich sammle (köznyelvi)

mogeln (csalni egy játékban)

--> szótő: mogel-

---> ragozás E/1.-ben: ich mogele (standard)

----> ragozás E/1.-ben: ich mogle (köznyelvi)

Ezen kívűl van, hogy az egyes számnál mind az ,,ich" személyes névmás, mind a rag az igéről jelen időben szintén eltűnik. Ez megint csak a beszédben általános, oka a következő: Az E/1. igei ragja nem mutat a többivel hasonló vagy teljes egyezést, így ráérti a beszélő és hallgató, hogy E/1., hiszen semelyik más raggal nincs ilyen egyezés a sima jelen időben.

A leggyakoribb ilyen a ,,haben''.

Ragozás, I. variáció: ich habe (standard)

Ragozás, II. variáció: ich hab' (standard, de köznyelvbehajló)

Ragozás, III. variáció: habe (köznyelvi)

Ragozás, IV. variáció: hab' (abszolút köznyelvi variáció)

Ezek a rövidítések akkor ütnek tarkón minket igazán, ha fentebb leírtak is még tetézik ezt és egyszerre szabdalunk le mindent a szavakról.

Így abból, hogy ,,Ich habe einen Hund." sokszor ,,Hab' 'nen Hund." is lehet. Gyakorlatilag, ha szóban és gyorsan beszélnek hozzánk csak a kutyát lehet kiérteni. Persze nem hangzik hülyén, ha arra gondolunk, amit mondunk. A németben minden és az ellenkezője is lehetséges!

Létezik még továbbá, hogy bizonyos igénél szintén a jelen időnél kérdések feltevésekor a ,,du" és igei rag alakja úgymond összeolvad, ilyenkor ez ne tévesszen meg, nem elbeszélő múlt.

Hast du Haustiere? - Van házi állítod?
--> Haste Haustiere?

Siehst du das? - Látod azt?
--> Siehste das?

Bleibst du heute hier? - Itt maradsz ma?
--> Bleibste heute hier?

III. igei vonzatok ,,da- és wo-'' szócskéval összekapcsolt alakjai

Amikor egy igének vonzata van, kérdésnél is azt használjuk.

warten - várni és amire várok, az ,,auf" + A

Kérdés: Mire vársz? --> Worauf wartest du? -> Wrauf wartest du?

bitten - kérni és amit kérek, az ,,um" + A és akitől az A

Kérdés? Mit kérsz tőlem? --> Worum bittest du mich? -> Wrum bittest du mich?

Kérdésnél természetesen ez annyira nem általános, inkább mondat közben, hiszen, ha nem mondjuk bele az adott főnevet, személyt, személyes névmást, vonzat akkor is van legtöbbször a mondatban, ha rendelkezik az ige vele.

Arra várok. --> Ich warte darauf. -> Ich warte drauf.

Erre kérlek téged. --> Ich bitte dich darum. -> Ich bitte dich drum.

Elméletileg mindegyik vonzattal előfordulhat, hogy főleg mondat közben, amikor ,,da-" szóval kapcsoljuk össze az adott ige vonzatát, szóban az ,,a" betű kiesik. De vannak ahol nem használjuk: dazu, damit, dabei, ezeknek nincs más alakjuk, mert vagy kimondani nem lehetne, vagy nem hangzana jól.

IV. es

Az ,,es" mint tárgyi vagy alanyi személyes névmás vagy viszonyszó pedig egybeolvadhat az igével. Ez megint csak az E/1. alakot érinti, ilyenkor a rag is eltűnik az igéről.

Ich bin es, Gábor! -> Ich bin's, Gábor! - Én vagyok az, Gábor!

Ich finde es super! -> Ich find's super. - Szupernek találom ezt!

V. -en vég rövidülés

Az utolsó ilyen, ami érdemesnek tartok megemlíteni, az igék Infinitiv alakjának rövidülése ,,wir", illetve ,,sie/Sie" esetében: 

Wir hören dich. -> Wir hör'n dich. - Hallunk téged.

Wollen Sie das machen? -> Wollen Sie das mach'n? - Meg akarja azt csinálni?

Lássuk összességében a mai csodákat: Ich mein's super, dass er dich drum gebeten hat, dass du mir 'ne Katze kauf'n sollst. Denkste's auch genauoso? 

Szebben: Ich meine es super, dass er dich darum gebeten hat, dass du mir eine Katze kaufen sollst. Denkst du es auch genauso?

És most magyarul: Szupernek vélem, hogy arra kért téged, hogy vegyél nekem egy macskát. Te is ugyanígy gondolod?

Kiegészítés: a ,,sollen" igével udvariasan adhatunk felszólítást is.