Tanulási módszerek

A tanulásnak különböző módjai vannak, mondhatni, hogy ez sokszor olyannyira szerte tud ágazni, hogy mindenkinek egyéni, de azért annyira nem, hogy nagy vonalakban ne lehessen behatárolni. A mai alkalommal megnézünk pár tippet a tanuláshoz.

I. Vizuális típus

Talán ezt a tanulási módszert kedvelik a legtöbben, általa pedig elég hamar célt érhetünk. Ugyanis a vizuális típusok színeket, képeket, rajzokat, ábrákat használnak a tanuláshoz, amik természetesen egyéniek lehetnek. Az emberek 55%-a így tanul legkönnyebben.

II. Auditív

Az emberek 20%-a tanul csak így. Hangokból, zenékből, filmekből sajátítja el a tudást, ilyenkor általában a veszély, hogy az írást nem gyakorolják és beszélni tudnak egy idegen nyelven folyékonyan is akár, ellenben (helyesen) írni már nem biztos.

III. Szóbeli

Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akiknek a szóbeli és írásbeli képességeik nagyjából ugyanolyan szinten vannak. Nagyjából 10%-ra tehető az ilyen tanulók száma. Ez persze nem jelenti azt, hogy más módszerekkel nem lehet hasonló eredményt elérni, és, mivel ezeket egyénileg válogatjuk, lehet, hogy valakinek ez, valakinek a másik módszer hamarabb elvezet a célhoz.

IV. Logikai

Itt már különböző praktikák is fellelhetőek. 5%-ot érint. Olyan ritka, hogyha idegen nyelvről beszélünk, csak kevés olyan embert találunk, aki inkább a nyelvtan könyveket, mintsem a regényeket olvassa az adott idegen nyelven, mert a miértekre keresi a választ. Jómagam ebbe a kategóriába sorolnám, hiszen én a logikai összefüggések megismerése után jutottam el a mai szintemre. Mivel sok éjszakát szenteltem annak, hogy összefüggéseiben értsem meg a nyelvet, könnyebben is át tudom adni, mint sokan mások. 

Ehhez persze nem elég a gondolkodás. Ilyenkor szoktam használni a mnemotechnikai mankót, amikor egy szót rendelek az A-B-C egy betűjéhez, vagy egy hasonló hangzású szóból helyettesítem be. Például a német múlt időknél lehet ez hasznos. Lásd: A ,,lesen" ige elbeszélő múltja ,,las", tehát a magyar szónak megfelelően, én anno lázasan olvastam. A magyar szó , mint ,,láz" kiejtésileg teljesen megfelel a német ,,lesen" ige múlt idejű alakja kiejtéséhez, már csak annyi a dolgom, hogy összekapcsoljam a magyar jelentésével és azt múlt időbe tegyem, jelezvén, hogy múlt idős alakot tanulok meg.

Ilyen lehet még a ,,bieten" ige múlt ideje is, ami a magyar ,,kínálni" ige. Hol is van kínálat? A boltban. És mi a ,,bieten" múltja? Hát ,,bot". Tehát: ,,A bótban nagy volt a kínálat". Itt a magyar falusi nyelvjárás segít abban, hogy az ige múlt idejű alakját megint csak egy az egyben tudjam beleépíteni a fejembe, emellett ez maga a kulcsszó is, illetve a ,,volt" szó, hogy tudjam, megint múlt idős alakot tanulok. 

V. Önálló 

A következő 5%-ba azok tartoznak, akik kizárólag csak egyénileg képesek bármit is megjegyezni. Az eddigieknél ez nem volt kikötés, az előbb említett módszerek bármelyikét lehet egyénileg vagy csoportban is hasznosítani. Az önálló tanuló viszont visszahúzódó, sokszor szorongó természetű, fél a kudarctól, így a szóbeli és írásbeli képességeit egyénileg tudja csak fejleszteni. Társaságban vagy nem akar, vagy nem tud dolgokat elsajátítani, kizárólag csakis egyéni úton.

VI. Csoportos

Csupán 3%-a az aránya azoknak, akik viszont az előzőnek az ellentéte. Itt is egyfajta bizonytalanság játszik szerepet, de nem magunktól, hanem a társainktól várjuk a segítséget és a vigaszt tanulási problémáinkra. Ebben az esetben viszont szociálisan érzékeny típusnak kell lenni, aki viszont az előző kategóriától eltérően, később biztosan lemer bárkit szólítani az utcán, ha eltévedt.

VII. Fizikai

Az utolsó 2% az emberek azon csoportját tartalmazza, akik tárgyakhoz való hozzárendeléssel, azok érintésével, esetleg testi mozgásokhoz kapcsolnak bizonyos szavakat, meghatározásokat, funkciókat. Borzasztó ritka és nehéz képességre utal, hogy gesztusok alapján sajátítsunk el valamit, nem pláne egy idegen nyelvet.